A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. június 23., szerda

Levegőzés

Ma beléptünk végre a játszótérre. A szép idő is engedte és Kori felszakadó köhögése is. Simi persze azonnal üvöltött akárcsak 1 hónapja mikor utoljára voltunk. Nem tudom miért nem szereti, talán túl sok minden és mindenki van, nem érzi magát biztonságban vagy nem is tudom. Jó lenne ha változna a kedve ezzel kapcsolatban mert ma is nagyon drámai volt a belépőnk.
Virág nagyon örült Korinak, aranyosan játszottak, bolondoztak.
Most már Nimród sem bírja, hogy az álló babakocsiban kelljen hanyatt fekve tűrnie amíg a többiek játszanak, így őt is ki kellett vennem, hogy nézelődhessen. Hamarosan már ő is "ehet" homokot. Nagyon gyorsan telik az idő, 1 hét múlva 5 hónapos lesz!
A nehézségekkel együtt ahogy így elnézem ezt a kis édes csomagot, mármint Nimródot hát bizony nem tudom elképzelni, hogy ő az utolsó bögyörésznivaló kis babácskánk. De azt sem tudom elképzelni, hogy egyszer csak eljön az idő, hogy fizikailag és lelkileg is készen állok egy újabb várandóságra. Ez most így éppen elég, pedig mindenki kérdezi mi lesz később. Mintha ez nem lenne elég feladat már így is...

Kori megkapta az ovi felkészítő könyvét. Hetek óta kinéztem már neki de várnom kellett a vásárlással, ma viszont végre meg van!
Nehéz neki elképzelni, hogy milyen hely is ez az ovi, úgy látom egyenlőre kicsit tart tőle de nem lesz ez rossz csak meg kell ismernie a helyet, a barátokat és az óvónéniket.

Ma is sikerült nekünk kettő, Siminek három órát aludni délután. Nem is tudom mi lenne ha nem tudnék aludni napközben. Őszintén szólva nagyon várom már, hogy kibírjak egy huzamban napokat, elképzelem milyen hasznosan tölteném az időt amíg ők alszanak - de egyenlőre nem megy. Simi nagyon jól alszik egyedül, Kori viszont hozzám bújva szeret mostanában, Nimród szintúgy.

Ősztől emeletes ágy lesz a következő nagy lépés, Nimródot megpróbáljuk beereszteni az oroszlánbarlangba. Na de hol van az még, ne szaladjunk előre....

A terv szerint pénteken utazunk úgyhogy már kezdhetek is pakolni, hogy minden meglegyen addigra.

Azért ma is voltak nehéz pillanatok (hiszti hazafelé, kétszemélyes babakocsiban három személy plusz két kismotor szállítás), de túlélhető.
Sőt néha még szórakoztató is.

Ja és megint rendetlenség van.
Hát, úgy látszik mindent nem lehet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése