Egész nap azon gondolkodom, hogy hogy lehetséges, hogy mi itt lakunk ekkora helyen ahol mindenünk elfér.
Boldog vagyok, hogy ez az otthonunk de mikor arra gondolok, hogy Berci a másik kis lakásunkat darabokra szedi akkor összeszorul a szívem.
Két éve költöztünk oda, a legnagyobb hitelt vettük fel amit adtak - mivel saját tőkénk nem volt - és tudtuk, hogy nem lesz túl sokáig elég nagy de mégis az első közös kis otthonunk, saját pénzünkből összetákolt bútorokkal, a szívünkhöz nőtt, rengeteg emléket őriz és a miénk még mindig amíg törlesztjük és nem veszünk nagyobbat.
Bármennyire is vágytam már, hogy nagyobb és tágasabb legyen, hogy legyen életterünk, pakoló helyünk, háló szobánk, étkezőnk ahol kényelmesen le tud ülni a család, azért sosem felejtem el azt a boldogságot és izgalmat amit akkor éreztem amikor beköltöztünk Bercivel egy 16 hónapos és egy 3 hónapos babával az első lakásunkba.
Most ezt szétszedi Berci és ez neki is fáj egy kicsit mert ez így van rendjén, hogy megsirassuk egy picit azt ami elmúlt lezárult és szép volt.
Itt naphosszat rohangálank a lakásban körbe-körbe - főleg, hogy megint itt egy kis kora ősz ami nekem így nagy hassal nagyon kellemes de lemenni nem tudunk, - keresnek, hogy "Anya hol vagy?", hosszú időre eltűnnek a játszó szobában és mindig elpakolnak mert végre van hova és mire (Zsuzsi gyerekbútort is hagyott nekünk) szóval minden a legnagyobb rendben.
A 9. hónapban a könyvek szerint minden kismamát megszáll a fészekrakási láz milyen szerencse, hogy nekem itt van ez a rengeteg doboz mert így ki tudom élni e fajta vágyamat, hogy pakolgatom a fészkünket.
Szokatlan és megnyugtató ez az állandó rend és tisztaság mert itt azért lehet rendet tartani, 49 négyzetméteren 3 gyerekkel nemigazán ott játék volt a konyhában, a fürdőben, a nagyszobánkban, mindenhol.
Kori imádja, Nimród szereti, Simike pedig egyre kevésbé retteg az új helyzettől.
Sokat emlegetik Martint és Rolandot, a fiúkat akiktől "örökölték" a játszó szobát.
Simike 2 napig sírva fakadt néha, hogy "nem akarom elhagyni a Budakeszi házat" és, hogy "menjünk haza a Budakeszi házba" de most már kezdi felfogni, hogy maradunk és ez is budakeszi ház csak kicsit odébb. Kori segít neki, magyaráz, olvasgatnak együtt.
Nimród rohangál és üvölt, hozza a megszokott formát. Berci szerint Óriáscsibe.
És tényleg az!
Hétfő délutáni kipakolás a játszó szobában
1. éjszaka az új helyen: 3 kis testecske
"Vödör fej vagyok" - mondta Simi majd a többiek is csatlakoztak
Óriáscsibe elnyomja a testvéreit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése