Horvátország 2015

Anyuék megint elvittek minket Vir-re. Sosem gondoltam volna, hogy öt gyerekes anyaként adatik meg, hogy lássam a tengert és a gyerekeimnek is megmutathassam. Mérhetetlen hála van a szívemben, hogy ez létre jöhetett: Anyu és Tibi nélkül ez lehetetlen lenne!
Köszönjük, köszönjük, köszönjük!
Berci nem tudott azonnal lejönni mert még a suliban volt dolga, Anyu kitalálta, hogy Edit jöjjön el segíteni a gyerekek körül amíg Berci nem tud utánunk utazni. Edit azonnal benne volt a dologban mikor Anyu vasárnap felhívta, hogy kedden reggel indulunk. "Úgy nyaralunk mint Angelina Jolie-ék saját babysitterrel"- mondta anyu és ez mindannyiunknak megnyugvást adott mert bár elindultunk volna Apa nélkül is, de így azért sokkal jobb volt.
Éviék (testvérem, Szabi, Vilko, Írisz) is jöttek úgyhogy két kocsival indultunk Velencéről kedd délelőtt. Szakadt az eső, kerülgetni kellett a kamionokat, eléggé felverték a vizet és csak akkor győződhettünk meg róla, hogy nem alszik a sofőr mikor mellé értünk de azért repesztettünk és viszonylag hamar leértünk a tengerhez, este már fürödtünk is egyet a 21 fokos kékségben.
Edittel hamar felvettük a tempót és mint a Tortúrában Day-ben számoltuk és értékeltük a napokat attól függően, hogy mennyire durva a helyzet (a Day 4 mindent vitt...).
Anyu minden nap főzött ránk (13 emberre) változatosan és finoman, nagyon jó dolgunk volt! (Na és szuper látvány amikor Anyu a bikinijében haza teker az unokáinak ebédet készíteni!!!)
Reggel együtt mentünk a boltba (Anya, Évi meg én) Krhu Polibjueli-t, Mókus krémet, meg vizet venni.
A gyerekek este a horvát gyerekekkel bandáztak az utcán aztán mikor ők elmentek, foci bajnokságot rendeztek ami utolsó este világbajnokság keretében teljesedett ki végül cirkuszi előadással zárták a hatalmas nyaralást.
Berci vasárnap jött utánunk, a testvéréék hozták le akik hozzánk közel vettek ki apartmant és áthívtak minket egy napra (Vrsi-be) így az unokatesók együtt bandázhattak. Simi kapott egy deszkát a keresztszüleitől úgyhogy nagy volt a boldogság. Nimród is sokat fürdött, Boldit nem lehetett kiszedni, Domi a második hétre lett a víz szerelmese, Kori pedig mindig is az volt csak ne lásson tengeri uborkát mert attól sírva menekül.
Edit haza ment hétfőn busszal, sírva búcsúzott a gyerekektől (vagyis Sofia az idomítatlan kiskutyáitól) nagyon jól éreztük magunkat együtt és sokat nevettünk.
Nagyon örültünk Bercinek mikor megjött, sokat fürödtünk, napoztunk, Berci búvárkodott, minden este filmet néztünk a teraszon, megékezett a kánikula is úgyhogy az utolsó napokban csak légkondival tudtunk aludni.
Találtunk tengeri sünt (Kori szerzett is két tüskét amikor egy labda után vetette magát és leesett a lábáról a papucs: Anyu megoperálta majd két napig ecetes vízben áztatta a lábát), találtunk rákokat (Boldi hasára mászott egy onnantól sokkos állapotba került és kente magát naptejjel nehogy ez még egyszer előforduljon!), Berci hozott a mélyből kagylót, láttunk sok tengeri uborkát, Boldika tengeri salátát és tengeri gyökeret is!, kívántunk pénzbedobással (a tavalyi is teljesült amikor házat kértünk:)).
Minden bánatom és aggodalmam elnyelte a tenger.
Fantasztikus volt!

Siófok

Az Erzsébet pályázatról tavaly lemaradtunk idén viszont megnyertük és megint Siófokot választottuk mint két éve: 4 nap 3 éjszaka a Hotel Aranypartban.
Június 18-21 ig volt már csak szabad hely úgyhogy az évzárón nem voltunk itthon.
Viharos de szép idő volt, nem tudtunk strandolni de gyönyörű volt a víz, a szálloda meg fantasztikus kívülről mint egy panel ház de belül kincseket rejt.
Szuper, felújított egybenyíló szobákat kaptunk a gyerekek teljesen odáig voltak a saját és mégis külön lakosztálytól, a háromszori svédasztalos étkezés pedig iszonyatosan jólesett mindannyiunknak!
Játszótér, séta, fitness park, fagyizás, kalózhajózás, pihenés, sok finom étel: ezekben volt részünk 3 napig.
Nagyon jóóóóóóóó volt!!!!!

A HÁZ

Évek óta imádkozunk, hogy legyen egy házunk.

Az úgy történt, hogy kiderült ezt a nagy lakást - amit négy éve önzetlen felajánlás által használhattunk nagy családunk otthonaként- a tulajdonos szeretné eladni. Azontúl,  hogy fájt a szívünk mert szerettük mindig is tudtuk, hogy tovább kell majd mennünk és valahogy nem kerített minket hatalmába semmiféle kétségbeesés mert a Kegyelem által elöntött valami megnyugvásféle, hogy ennek most van itt az ideje, most kell tovább lépnünk és valami új dolog vár ránk.
Még akkor is hittük mikor a 128-ból 64 lett az év elején és még mindig ajándékból itt lakhattunk a felében, hogy ne kelljen az összes gyerekkel és cuccal kiköltöznünk (csak a feléből). Hála érte a B. családnak és Zsuzsinak akiket nagyon szeretünk és örök életünkbe emlegetni fogunk!

Eljött az idő, hogy a kis lakásunkat ahova nem tudunk vissza menni eladjuk és a hitelt ami rajta van tovább vigyük másra. Ez a környék megfizethetetlen úgyhogy távolabb kezdtem el nézelődni, távolsági buszos megoldást kerestünk de nem volt bennem békesség bármit is találtam és minden túlontúl drága is volt pedig lemondtunk Budakesziről és még így is.
A hirdetést feladtuk jöttek is nézni de nem vették meg pedig nekünk gyorsan kellett lépni.
Minden este a gyerekekkel közösen imádkoztunk, hogy jöjjön egy vevő de hamar és legyen egy házunk de hamar.
Szinte lehetetlen volt, hogy mindkettő pár hónap alatt teljesülhet de a hitünk nem hagyott el (néha  a lelkesedés igen) de mi akkor is kértük és vártuk, hogy megtörténjen a CSODA.
Aztán jött Melinda, hogy érdekelne e minket úgy egy ház, hogy a telek hátulja az övék lenne így az elejét a házzal olcsóbban megkapjuk mint bárhol bármit máskor én azt mondtam Bercinek meg kell néznem azt a házat.
Egy vasárnap délelőtt elmentünk az építésszel (Berci nem tudott mert dolgozott) és ő azt mondta, ha minden de minden össze jön (az a minden elég sok dolgot jelent) akkor csináljuk!
Berci még akkor sem látta a házat amire igent mondtunk (csak hónapokkal később) de azt mondta vegyük meg de ahhoz még el kell adni a lakást sürgősen. Már majdnem feladta de akkor sikerült neki: eladta ingatlanos nélkül.

Egy HÁZ ami számunkra  a legjobb utcában van, közel az iskola, az óvoda, a munka, a busz, a központ gyalog és itt Keszin amit álmunkban sem gondoltunk volna most a miénk lett.
Rengeteg dolognak kellett teljesülnie és egyszerre összejönnie (lakáseladás, papírok, Szocpol ami idén lesz CSok és annak idején nem vehettük fel -akkor nem értettük miért de most egyértelmű!), hogy ez így alakuljon. Teljesen fel kell újítani és vár ránk még két költözés de az idei karácsonyt szeretnénk az új otthonunkba tölteni.

Ezt a házat nem kerestük, ez a ház megtalált minket: a Gondviselés ide vezetett.
Istennek hála érte!

Tenger

Vir

Van egy házunk!

"Kèrjetek ès adatik nèktek, keressetek ès találtok, zörgessetek ès megnyittatik nektek."
(Mt7,7)

Nem kórház

"Isten pedig hűsèges ès nem hagy titeket erőtökön felül kísèrteni, sőt a kísèrtèssel együtt el fogja kèszíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni."
1Kor 10,13

Miután vègig imadkoztam a hètvègèt, csinaltam 10 vizelet tesztet, virrasztottam, prizniceltem, zokogtam hogy nem akarom hogy vesemedence gyulladasa legyen, hűtőfürdőztettem, öregedtem nèhány èvet ès megallapítottam, hogy úgy látszik sosem fogok megedződni ezek után hètfőn kiderült, hogy nincs hugyúti fertőzèse ès nem kell kórházba vonulnunk.
Már majdnem vírusnak mondta a mi csodalatos Nazim dokink de a biztonság kedvèèrt csinált egy vèr tesztet a crp 47 lett ami már gyulladásos èrtèk baktèriumra utal ugyhogy antibiot rendelt plusz szèklet tenyèsztèst, a vizelete hála Istennek negativ lett (Berci vitt reggel a kórhazba is mert ilyenkor muszáj).
Hirtelen felszökő, nagyon magas láz, makacs láz, ez volt.
Mára jól van, a kakija büdi ès ronda bèlhurut a diagnózis.
A többit majd meglátjuk.
Próbálok megnyugodni de nehèz nagyon felkavart ez a küzdelem
Istennek hála megmenekültünk!

Magas láz

Dominak nagyon magas láza van. Ez azonnal felveti a hugyuti fertőzèst mivel neki már volt. Az itthoni tesztek negativak ès eddig tiszta volt a pisi, nem akartuk kórházba vinni.
Ma már hètfő, megyünk orvoshoz, kezdődik a nyári szünet, csütörtökön utaznánk. Szèt vet az aggodalom felemèszt a fèltès próbálok imádkozni. (91. Zsoltár)
Segíts Istenem!