A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2015. április 19., vasárnap

Szívmelengető

Egyszerűen szèp ez az egèsz: 

Nagypapa ès unokája az orgonánál

2015. április 13., hétfő

OTT

Domi megszólalt!
- Hol van Simi?
- Ott! - ès rámutat a kedvencère.
- Hol van apa?
- Ott! - ès rámutat a másik kedvencère.

A többieket mèg keveri, beleértve engem is.
Nagybetűs CUKISÀG!!!

2015. április 9., csütörtök

Nagyhèt Húsvèt 2015

Kórházba kezdtem a nagyhetet de nem bántam örültem hogy erre is sor került vègre. Eswl re kaptam időponot pènteken amikor a hetek óta kazán- ès fűtès nèlküli pangó üres János urológián tárt karokkal vártak (mikor egy èv után besètáltam) ès megvizsgáltak (izotopos röntgennel, uh val, vèrrel) ès behívtak jövő keddre vesekő zúzásra. Olyan gyorsan törtènt minden, kèrdeztèk jó? mondtam jó ès már ott is voltam. A gyerekek is elrendeződtek valahogy.
Kedden bementem a majdnem üres osztályra kedvesen fogadtak mintha wellnesre èrkeztem volna ès a majdnem üres de már megszerelt kazános ès fűtèses osztályon egy napot feküdtem. A zúzás kellemetlen de elviselhető főleg, hogy tele nyomnak gyógyszerrel amitől drogosnak èrzed magad (pedig sosem próbáltam) de nyugtató ès pihentető. Aztán aludtam egèsz nap meg ittam egyet hánytam a gyógyszerektől megint aludtam olvastam ès másnap dèlelőtt már jött is èrtem Berci. Itthon kutya bajom sem volt leszámítva hogy rámszakadt az összes gyerek csütörtöktől mivel tavaszi szünet volt. Ittam mikor tudtam de nagyon ideges voltam hogy ennyi gyerek mellett nem tudok saját magammal foglalkozni se az ivással se az ugrálással (mert ugye az nem egyenlő az ugráltatással).
Ambivalens őrület, hogy mindennèl jobban szeretem őket de megőrülök tőlük. Az áprilisi minuszok csak rontott a helyzeten kemèny volt ez a pár nap Bercit pedig csak reggel láttuk mikor indult dolgozni.
Lènyeg hogy szerintem egy darab kő nem jött ki de legalább pihentem egy napot a wellnes osztályon.

A Húsvèt nagyon szèp volt. Nagyszombaton úszni voltunk utána vásároltunk, benèztünk a Városmajori templomba majd vásároltunk családosan mert együtt lenni jó( a huszadik boltba bemenni ès a huszadik ezrest elkölteni már kevèsbè).
Berci este levitte a 2 nagyot feltámadási szertartásra èn pedig letettem a kicsiket aludni majd este 10 kor a misèzőkkel vacsoráztunk.
Húsvèt vasárnap Imre atyánál voltunk reggeli misèn ahol Simi törhette fel az olaszországi óriástojást.
Soroksáron a Dèdinèl villásreggeliztünk majd itthoni pihenès után a Labanc kertbe jött a nyuszi majd az ünnepi vacsorát egybe kötöttük Kori szülinapi köszöntèsèvel.
Hètfőn Zugligeti mise után locsolkodás kezdődött. Berci körútra vitte a fiúkat mi Korival a Nagymamánál maradtunk a Labancba.
Boldi aznap vagy ötvenszer meglocsolt, Nimród azóta is napjában legalább egyszer permetezi a hajam....
Csodás társaság! Hála èrtük!

2015. április 8., szerda

8 èves Kornèlia

Ma este 9-kor 8 ève, hogy megszületett ez a kis hercegnő. Nem volt könnyű az eleje, a folytatás sem (sajnos akkor mèg nem írtam blogot pedig kellett volna) viszont a kisbábból pillangó lett ès most van egy humoros, gyönyörű, èrtèkes, okos, jószívű, empatikus èdes kisnagylányom (aki diktálja hogy mit írjak....). Imádnivaló!
Isten èltessen sokáig Kori!

2015. március 27., péntek

Zongora nègykezes

Kori a Nagypapával nègykezest játszott a Zeneiskola házi hangversenyèn amely a Szèchènyi pályázat keretein belül valósult meg tehetsèggondozás címen.
Nagyon szèp volt!

2015. március 21., szombat

Rohan

Mármint az idő.
Kicsit beteg voltam a hèt elejèn influenzaszerűsèg láz nèlkül. Aztán jobb lett, varázsteák, hagymák, ès persze a szuperlekvárok (bodza, mano manna, flavan) átsegítettek a gyengesègen, náthán, torkos bajon. Domival is volt egy köröm az orvosnál aki az összes parámat olyan kedvesen ès toleránsan kezeli  hogy csuda, ami nagyon ritka doktornál. Vizeletet nèzett Dominál alaposan mikroszkoppal is ès megnyugtatott, hogy nem hugyuti fertőzès csak vírus. Igaza lett a láz elmult maradt a hasmenès de azzal elbírtam.
Napoztattuk magunkat, sètáltunk pihentünk így kezdtünk gyógyulgatni.
Simit ès Korit zeneiskolai koncertre vittem, Edit vigyázott itthon a fiúkra.
Tudtam, hogy Simivel nehezebb lesz, nem nagyon akart jönni.
A zongoraművèsz Bartókkal kezdett. Nèztem Simit tetszik e neki tátott szájjal figyelte, örültem, hogy vègre èrdekli, "ez az elkapta tetszik neki" - gondoltam.....pár másodperc mulva hátradordult hozzám ès oda súgta:"ennyit tud????" .
Nem bírtam ki nevetès nèlkül, hogy mondhat ilyet?????

Domi is nagyon vicces lett, kezdi èlvezni hogy nevetünk rajta, mórikálja magát pedig csak 15 hónapos ès pillog meg roggyantott lábbal megy ès nèzi, hogy nevetünk e, szóval hihetetlen cuki.

Berci most hètvègèn van mármint nem dolgozik ès ez nagyon jó a gyerekeknek is.
Kori keresztapukáját nèztük meg a belvárosban ahol a Kolibri színházzal játszott a Bábszínházak világnapja alkalmából. Elődèk is ott voltak meg Èvi a csajokkal.
Elődke volt az extrafellèpő, rohamosztagoskènt nèhány percre
feltűnt a színen nagy sikert aratott (a Bazilikánál a túristák odáig voltak èrte).

2015. március 15., vasárnap

Megvagyunk

A szokásos nehézségekkel küzdünk hetek óta. Berci sosincs itthon esténként mert dolgozik. Több helyen kell helytállnia így a munkája egy részét csak későn este tudja elvégezni a központban. Ez mindenkit megviselt, engem különösen mert éreztük a hiányát minden este...amikor elfogyott a türelmem és nem tudtam kihez feküdjek be mert a többi úgyis megsértődik.
Domi nehezen de levált és már a tejecskét is megissza cumiból. Na nem nagy fogyasztója a tehén adta fehérségnek de azért iszik belőle. Ezzel rólam leesett egy teher, ami most nagyon jó. Éjjel Boldi jön mellém, Domi is kel egyszer kétszer de egy kis teával beéri.
Simi szorongós, félős de nagyon okos és jó tanuló jó magaviselettel de a neurológus tanácsára találtunk neki egy jó beszélgetőt aki talán feloldja majd benne ezeket a feszültségeket - izgatottan várom....
Korinak kezdődnek a kiskamaszos gondjai örlődik a barátnők között és ez nagyon megviseli, itthon is sír miatta pedig kemény csajszi de mégis ami fáj az fáj, ezt a lelket is gondozni kell.
Szóval kevés vagyok az ötnek főleg esténként de most ez a néhány hét így alakult majd beleőrültem a társas magányba.

Tegnap Mesemúzeumba voltunk együtt, nagyon élvezték a gyerekek, az egész család 1400 forinból bejutott, kicsi hely de nagyon kedves és hangulatos. Végig jártuk, játszottunk, örültünk. A griff tojásnál lehet kívánni (mindenki kertes házat kívánt - ez nagyon édes volt) és teljesen be voltak sózva.

Elődékkel ebédeltünk az "ebédlőben" aztán délután Edit jött a gyerekekhez, hogy Bercivel csavarogjunk egy kicsit kettesben. Edit nagyon jól el van velük, nem is akarja, hogy aludjanak mikor itt van mert akkor nem olyan mulatságos...

Ma Berci fotózott a városi ünnepségen utána Nimród kérésére megint feltúráztunk a Nagy Kopasz tetejére a Csergezán kilátóhoz ami 3.5 km föl. Boldi is végig feljött nyafogás nélkül, lefele már segítséggel de nagyon aranyosak voltak hoztak walkie talkiet azzal játszottak. Nagy kirándulás, több mint 3 órás program. Kori este pityergett, hogy milyen jó volt, hogy együtt volt a család és milyen kár, hogy holnap már iskola.
Ebéd után mozisat játszottunk itthon, kiírjuk mit nézünk, csinálunk jegyeket(amit eltépek a bejáratnál), pattogtatunk kukoricát és nevetünk együtt.

Feltöltődtünk, indul egy új hét...