A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2014. március 13., csütörtök

2014. március 9., vasárnap

Gyönyörűséges


Non Stop hétvége

Pénteken anyu látogatott meg. Szívműtéten esett át januárban, hetekig szanatóriumban volt, most otthon lábadozhat. Nagyon hiányoztunk neki úgyhogy el akart jönni még akkor is ha csak pihennie szabad nálunk is. Azért hozott ebédet azt feltette főni meg gabonakávét amit mindketten ihattunk, csináltam neki fekhelyet tudott pihenni. Boldika nagy rajongója nagyon szereti őt is Tibit is (most is kereste de ő nem tudott maradni) sokat volt velük korábban. Most is mindenféle vicces mutatvánnyal szórakoztatta anyut "nézd Tandzsi, nézd Tandzsi!". Körülrajongta.
Délben itt hagytam a két kicsit és el tudtam szaladni az oviba, suliba és Kori kapott névnapi pénzt anyutól így vele kettesben elmentünk cipőt venni. Ami nem olyan egyszerű mert Hamupipőke lába van a cipők 99%-a őt nyomja vagy kilép belőle, kerüljön bármennyibe az sem számít. Mikor megunom akkor kap Supy cipőt ami biztos tuti viselet. Kötőset választott ami még sosem volt neki de azt mondta bírni fogja higgyem el. Próbálom, remélem szeretni is fogja még akkor is ha több idő felvenni és többször kell lehajolni miatta. Örült a cipőnek és Anyu is, hogy találtunk a lábára valót. 
Anyu még találkozott Ninóval és Simivel aztán délután Tibi jött érte és haza vitte, Berci pedig késő este jött haza a dolgozóból és a vásárlásból.
Kori rózsaszínű nadrágot és fehér pólót vett fel kérdezte tudom e miért azt mondta azért mert anyu is abban volt. Nimród is mondta, hogy szereti a Tandzsit.
Örülök, hogy itt volt anyukám és hála Istennek, hogy jól sikerült ez a komoly szívműtét. 


Szombaton, sok hét után először indultunk útnak HETEN.

Az elindulás, nos öt gyerekkel majdnem egy óra onnantól kezdve, hogy először mondjuk (később már kiabáljuk), hogy húzzák fel a cipőt és a kabátot.
A Tojás kigurult Budakesziről majd megérkezett Gödöllőre ahol ebéddel várt minket Ati papa, Juci mama és Atika. Sok elmaradt köszöntést pótoltunk, Éviék is ott voltak, röpködtek az ajándékok örültek az ünnepeltek.
A legizgatottabb Nimród volt, aki hónapok óta várta ezt a napot, hogy Ati papával kettesben mehessen a Bábszínházba. Végre elérkezett a várva várt pillanat, ebéd után el is indultak Ati papa kocsijával.



Mi pedig délután sétáltunk egy nagyot a gödöllői kastély kertben, Juci mama, Atika, Évi, Szabi, Viola, Írisz, Kori, Simi, Boldi, Domi, Berci és én.
Nagyon szép idő volt, jól el is fáradtunk.
Simit megviseli amikor Kori és Viola összenőnek de hát ilyenkor a lány unokatestvér ugye azért az első. Egy kicsit szomorú volt ettől, Berci kérdezte mi hiányzik az életéből miért talál ki mindig valamit amin durcázha.
Berci: - Simike mi hiányzik az életedből?
Simi: - Nem tudom inkább mond meg te!
Majd kis idő múlva megszólal elhaló hangon Simike: - A Boldogság.....
Simi igazi kakukk tojás. Olyan értékes de tudom, hogy nem olyan erőszakos és hamarabb feladja mint a testvérei. Tudom mik a hiányok felé, tudom mi kell neki: figyelem, rengeteg figyelem. Ahogy a többieknek is...jaj nagyon nehéz mindenkinek mindent megadni....




Hazafelé indultunk amikor Ati papa hívott színház után és átvettük Nimródot Budapest határában. Ninó azonnal elaludt a kimerültségtől és csak este mesélte el, hogy mennyire jó volt a délután Ati papával és mennyire tetszett neki a Boribon előadás!

6 körül érkeztünk Berci szüleinek a házába hol kissé késve de megtartottuk az éves családi farsangot. Mindenki jelenettel, jelmezzel készül.
Korinka volt a nyitószám Beyonce-nak öltözve, elénekelte (néha táncolta) a Love on top-ot. Megzabáltam annyira édes volt!

Mi családilag a Nyuszi álmos c. rövid mesét adtuk elő egy kis átiratban Berci megint medve volt, Nimród a (húsvéti) nyuszi (tojást is osztott), Simi csontvázkalóz, Boldi Batman, Domika motoros madár. Nagy sikere volt.



Én nem sokat aludtam most éppen a torkom fáj nagyon, nem tudok nyelni és bár borzasztó fáradt voltam a szoptatás és a torok fájás együtt álmatlanságot hozott rám. Boldi is nyavalyás.

Tündi és Zolika (dédik) küldtek Korinak a névnapjára pénzt. Mondta Kori, hogy bár a póló és a ruha is nagyon szép de ő nagyon szeretne színházba vagy moziba menni (még sosem volt moziban). A Jégvarázst emlegette, hogy egy barátnője látta és őt is érdekli, megnéztem és ma délelőtt volt a Mamut moziban (ami közel van hozzánk). Berci levitte a 4 fiút a játszótérre mi pedig - lányok - kocsiba pattantunk és siettünk, hogy elérjük a 11.45-ös vetítést. Kért kukoricát és almalevet amikor pedig beléptünk a moziba azt mondta, hogy "AZTAAAA!".
Nem csak Korinak de nekem is kell, hogy csak kettesben legyünk. Olyan jó! Hozott női táskát és mondta, hogy ő nagyon izgul mert még sosem volt moziban. Szerencsére szinte üres volt a mozi nagyon jól szórakoztunk és a film is nagyon tetszett mindkettőnknek, igazi lányos szórakozás sok dallal és szerelmi történettel.

2-re már itthon is voltunk. Legközelebb Simit viszem.
Vendégek jöttek, a nagybátyámék látogattak meg Palika, Sára és a gyerekek: Márton, Katalin és Júlia.
Simike elaludt de Nimród és Boldi kijöttek az alvós szobából úgyhogy megadták a hangulatot.
Ezek ketten hát nem tudom mit mondjak, kb. azt érzem, hogy: ha ezt túlélem akkor mindent!!!
Kergetőznek, verekednek, elveszik egymás játékait, vadulnak és nagyon-nagyon hangosak. Berci immunis és nem nagyon. Én nehezen viselem, remélem lesz változás, nem lesz ez mindig így!?
Palikáék aranyosak voltak a gyerekeik meg nagyon viccesek. Ovis Márton (aki nem jóságáról híres!) mondta Nimródnak és Boldinak, hogy "Naaaa fiúk játszatok rendesen!, Szépen kell játszani!!!" -ez mennyire vicces volt tőle! Mondta az apja, hogy "Na  így lesz a farkasból bárány. Nagyon vicces volt!
 Örülök, hogy eljöttek!

Kicsivel később Nimród keresztszülei toppantak be. Aminek szintén örültem mert hónapok óta beszéltünk róla, hogy jó lenne találkozni. De mivel ott is van két pici gyerek (Julika és Csongor) és vidéken laknak ezért nem olyan könnyű összehozni. Nimród a héten mondta, hogy tudja, hogy a keresztapja Márkó és a keresztanyja RERITA. Most már nem téveszti el, hogy Regina, remélem húsvét után eljutunk hozzájuk látogatóba. Kori nagyon elfáradt a mozis kalandba, Julika meg (még nincs 3) jött nekem szólni, hogy a kislány sír a szobában. Bementem és Kori tényleg pityergett Julika meg magyarázta neki, hogy "ne szomorkodj jön már az anyukád!"
 Reginával is beszéltünk egy keveset aztán indultak haza.

Berci ezek után lelépett fotózni (vasárnap este, a kedvencem), a két jómadarat letettem aludni, Kori még Simivel rajzolgatott, Domit fürdettem.

Itt a vége a non stop hétvégének remélem ma kialszom magam vagy holnap vagy húszév múlva.....

ui. Voltunk kontrollon és Dominak nem kell már terpeszpelus. ÉLJEN ÉLJEN ÉLJEN!







2014. március 2., vasárnap

5 gyerek

Domika

12 hetes.
2 kilót hízott a születése óta, most 6 kilós óriásbébi. Csak a fejecskéjén látszik, hogy még aprócska egyébként sorra növi ki a ruháit és a Ricsi pelus is szétpattan a derekán. Nagyon édes.
Egyfolytában vigyorog, főleg amikor a pelusát kibontom és törölgetem, olyankor hangosan kacarászik és fülig ér a szája. Mindenkinek örül aki kedvesen  néz rá, a gyerekorvos, a barátok,. testvérek, bárki jöhet hálásan nevetgél rá. Nem láttam még ilyen vidám kisbabát.
Voltunk korai fejlesztőbe ahol megnézték a feszességét, és igaz kicsit kötött de nem igényel kezelést. Rengeteget kell hason lennie (amit egyenlőre utál) de az segíthet. Szerdán megyünk csípő uh-ra és nagyon izgulok mert szeretnék megszabadulni a terpeszpelustól ami tényleg éjjel-nappal rajta van.
Kiegyensúlyozott, keveset sír csak akkor ha éhes és álmos vagy egyedül érzi magát.
Rengeteget alszik a levegőn, az erkélyen vagy séta közben és utána. Éjjel kétszer ébred.
Egy kis csodababa.





Boldi

Mókamester.
Nagyon szereti Domit és ezt sokszor el is mondja: "nagyon szeretem a kisbabát, jaj de édes a Domika".
Helyre jött a is lelkivilága, az első sokk után megszokta, hogy Domi velünk van.
Boldi rengeteget beszél és nagyon választékosan, a humora fantasztikus: "anya, ne zsírozz meg!" (ez azt jelenti, hogy ne fogdossam, csikizzem a kis puha combját).
Még mindig pelusos de sokszor szeretne pisilni a wc-be (a bili nála sem nyerő).
Sokat táncol, Kori partnere amikor Beyoncet utánozzák a Love on top klipben. Ilyenkor követeli ő is a kopogós cipőjét és felveszi a táncos kalapot.
Az esti alvásnál is megszűnt az ellenállás, már be megy ő is a helyére (igaz ott beszél és hív minket de nem jön ki).
"Hopp legyen!" - felszólítással követeli, hogy vegyük fel. Ha Berci leteszi idő előtt akkor bánatosan magába roskad és zokog.
Hajnalban befekszik mellém és addig mocorog amíg fel nem ébredünk a babával együtt (ilyenkor nem örülök).
Pösze egy kicsit de ettől olyan bájos és vicces amit mond.

Nimród

A kemény dió.
Ha valami nem tetszik neki végtelenül megsértődik. Már régebben is írtam, hogy nála nem lehet hibázni mert akkor vége mindennek. Ha nem szeretné, hogy aranyosnak tartsam és vicceljek és mégis megtörténik akkor vérig sértődik. Az igazán értékes és szép pillanatok akkor vannak ha csak rá figyelek és kettesben vagyunk ami elég ritka. Múltkor beteg volt aztán most szombaton kalandozni mentünk kettesben olyankor egészen más, nyugodt, boldog, közlékeny, tele gondolatokkal, ötletekkel. Itthon össze nyomja a közeg és sokszor szenved tőle és rosszasággal kompenzál. Domival nagyon szeretetteljes, mindig fogni akarja, nevetgél rá, simogatja, inkább Boldi a vetélytárs.
Ki kell őt emelni látom rajta, most éppen őt.
Húsvéti nyuszi akart lenni a farsangon. Nagyon izgult, és várta, hogy tojást oszthasson az oviban. Berci szerzett 30 csokitojást Nimród pedig boldog volt.
Különleges kisfiú.


Simi

Majdnem iskolás.
Ír, olvas, számol, rajzol de még mindig nem tud sokáig koncentrálni ha valamit mondunk, tanítunk, mesélünk. Lassan öltözik mert sokszor elkalandozik és álmodozik közben. De úgy tűnik ilyen a személyisége ez nem valami éretlenség hanem ő ilyen. Borzasztó intenzív belső világa van és ott időz sokat miközben kint zajlik az élet.
Egyre szófogadóbb, belátóbb a kisebb testvérei még lerántják de Kori húzza felfelé az iskolaérettség irányába. A kisgyerekkor és az kisiskolás kor határán van, gondolom nyáron meglépi azt a lépcsőt.
Kérlelt, hogy menjünk kettesben valahova. A müllerig jutottunk ahol választhatott egy gumicukrot és végig azt hajtogatta, hogy ő mennyire boldog, hogy kettesben vagyunk és fogta a kezemet és vigyorgott.
7-12 évesnek való legókat rak össze egyedül, és nagyon ideges lesz ha nem talál egy alkatrészt (ezek a creatorok nagyon apró darabosak).
A foci nagyon jól megy neki, szereti, heti kétszer 1,5 óra.
Domit nagyon szereti.
Ideges lesz ha nem tudok azonnal rá figyelni amikor azt szeretné (látványosan elvonul és hangosan mérgelődik).
Farsangon csontváz kalóznak öltözött de tele volt gátlással, hogy ki ne nevessék.
Fél a többi fiú vadságától, nem szeret itthon felszabadultan táncolni engem viszont rajongásig szeret ilyen mondatokkal "te vagy a leggyönyörűbb anya, a családban te vagy a legfontosabb, nagyon szeretlek Mamikám".
Álmodozó, filozofikus alkat.


Kori

Életigenlő csodalány, csupa szeretet és öröm.
Nagyon szép bizonyítványt hozott haza. Van min javítani, van hova fejlődni de a fontos dolgok jól mennek neki. A napköziben megtalálta a helyét, szereti vannak barátai.
Talpraesett, vagány, rendszerető, empatikus.
Meggyűlik a baja a fiúkkal de úgy látom elég jól megbirkózik a helyzettel. Van külön lány szobája, oda elvonul és játszik, rajzol, színez, feladatozik.
Azt mondta a nagypapájának, hogy olyan férjet szeretne aki nagy erős mint apa és olyan vicces mint anya. Farsangon énekesnő volt.
Szoktunk itthon zenét hallgatni és nézni a kedvencét: Beyonce Love on top klipjét, végig táncolja a Berci által tákolt mikrofonnal és a maga által össze állított fekete szerkóban (torna dressz, harisnya, kopogós cipő).
Heti két tánc van Bogi nénivel (aki vicces, példakép és most babát vár).
Felszabadult és nagyon pozitív.  Domika pótmamája.
Igazi kincs.


2014. február 6., csütörtök

Bemutatom Ricsit

Ricsi - ez a kantáros terpeszbetétes pelenka - minimum 1 hónapig lesz összenőve Domival.
Ez a hét elején derült ki a csípőtekerés és uh után, hogy mindkét oldalon 1b és 80 fokos tehát nem olyan vészesen de azért kötött a csípője.  Kicsit sokkot kaptam.
Nem örülök, nem is számítottam rá, hogy pont az ötödik gyerek lesz problémás. Nyűg a lába között, nehéz felvenni, szoptatni és éjjel -nappal kell hordani, hogy eredményes legyen. 1 hónap múlva megyünk kontrollra akkor megnézik javult e vagy sem.
Tényleg nem hiányzott, de jobb mint a rémálmos Palvin kengyel bár még az sem kizárt ki tudja hogy alakul.
Ruhán kívül hordandó tehát nem túl divatos de azt mondják hatásosabb mint a régebbi nejlon rugi bugyi.
Íme a kis Ricsis:

2014. február 3., hétfő

4 éves Nimród

Drága Nimródot megünnepeltük.
Zsúrra vágyott, hát megszerveztük vasárnap délutánra. Nem volt könnyű testben és lélekben sem de nem elég úgy szeretni őt ahogyan én tudom, meg kell próbálni úgy is ahogyan ő szeretné.
Sok mindenen vagyunk túl, sok minden történt az elmúlt hetekben amiről most nem szeretnék még írni de majd egyszer.
Sokszor azt érzem csak szeretni kell őket és kész de sok egyedül töltött este után felfalnak és lemerülök. Nem panaszkodom, szeretem.
Hála érte, hogy itt vagyunk egymásnak!

Nimród különleges.
Nagyon vicces.
Húsvéti nyuszi szeretne lenni farsangon (tavaly Mikulás volt).
El kezdett színezni bár nehezére esik de igyekszik. A kirakózással is így van de haladunk.
Gyurmázni nagyon szeret, főleg ételeket készíteni.
Nagyon sok mindenre emlékszik, régi dolgokra, emlékekre.
Gondoskodó Domival.
Lezúzós Boldival.
Együttjátszós -táncolós Korival.
Kakaskodós Simivel.
A nagypapáihoz nagyon ragaszkodik.
Kedvenc könyve a Locspocs, kedvenc filmjei a 101 kiskutya I és II.
Könnyen játszik a barátaival, olyankor felszabadult.
Újabban mindenkinek VÁGÁS-t ajándékoz, ő nevezi így a papírból ollóval kivágott formákat.
Nagyon érzékeny, sértődékeny, elvonulós, halkan duzzogós, sokszor igen komoly de mikor elneveti magát hirtelen ragyog minden: így mint amikor az éneklő Dora babát megkapta.

 Isten éltessen sokáig kicsi Nimród!




2014. január 14., kedd

5 hetes 5 kilós kicsi Domi és a helyzet 5 gyerekkel

Dominik csodálatos kicsi kincs.
A feladat - vagy már inkább küldetés - viszont nem kicsi.
Éjjel 3 óránként eszik, most volt pár nap, hogy abba hagyta az éjjeli zokogást így elviselhetőbb, hogy nem kell vele sétálgatni de reggel fél hétkor kelni és mindenkit elindítani az oviba iskolába az embert próbáló ilyen fáradtan. Aztán Boldival tartjuk a napirendet, a délelőtti sétát, a déli ebédet utána alvást, Domi pedig szopizik és alszik amikor tud vagy akar.

Nagy könnyebbség, hogy még nem kell értük menni az oviba és iskolába délután (hétfőn szerdán Berci apukája, más napokon Berci gyűjti be őket). 

Szombaton Berci OKJ-s képzésre jár, így mi hatan mentünk a Vadasparkba állatot nézni. Az elindulás hosszadalmas és nehézkes volt, a séta egész jó a haza út megint szomorú mert Simi vásárolni akart ezért sírt, Kori még játszózni ő azért, Nimród és Boldi csak úgy.





Ilyenkor nagyon kicsik ha együtt vannak és csak velem. Akkor mindenki anya figyelmét akarja de nagyon. Egyszerre mondják, kitalálnak álproblémákat, hogy figyeljek.
Ha Berci itthon van teljesen más a helyzet.
Délután mikor haza hozza őket Berci apukája akkor egymásnak esnek és elindul a vadulás. Akkor kapkodom a fejem, hogy megoldjam de a legegyszerűbb ha nem figyelek és nem streszelek (de akkor meg messziről csúnyákat kiabálok, hogy hagyják már abba).
Egy újszülött már önmagában teljes embert kíván és itt van mellé öt apróság a maga kis természetével amit szeretnék megfelelően szeretettel "kezelni" de kevés vagyok hozzá. Ez bánt, de ezt vállaltuk úgyhogy csinálni kell a legjobb tudásunk szerint és kész.

Itthon megint Hattyúk tava őrület van. Kori ahogy haza érkezik már veszi is a gyönyörű jelmezét.
A legédesebb, hogy Nimród és Boldi is segít neki a hiteles előadásban. Simi elzárkózik férfiasan direkt mással foglalkozik. Boldi bevonul Korival ők a hercegi pár, Nimród pedig  a kérésükre táncszólót ad elő.



Boldi egy külön történet. Azt hiszem ő a legszemtelenebb és legcsibészebb dackorszakos gyerekem az összes közül. Visszakiabál, nem fogad szót. Nem tudom más hogy bírja ezt a korkülönbséget kis testvérek között de engem megvisel, eddig nem volt soha ilyen nagy (27 hónap) és komolyan mondom könnyebb volt.


Boldi cuki de csak ha éppen kedve van hozzá. Mert egyébként "nem anya! ", "én anya!" "egyedül akajom!", "buta vagy anya" és kiabál hangosan, ráncolja a homlokát (ami viszont vicces).
El fog múlni - tudom - hiányozni fog, hogy ilyen kicsi - tudom -, de higgadtan kezelni bevallom: nem tudom.
Pedig egy angyal...


 Kezd gyűlni a nemalvásos órák száma (meg a szennyes), egyre kimerültebb vagyok de megszokom, kibírom, minden rendben lesz - mondogatom magamnak: HISZEN ANNYIRA SZERETNIVALÓ EZ A SOKASÁG ÉS NAGY AJÁNDÉK!