A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2015. február 2., hétfő

Nimród 5

Február 1-én Nimród 5 éves lett! Testfestéket kért...

Hatalmas szíve van, jókat szoktunk együtt imàdkozni.
Igazi kincs, mini Berci.

Isten éltessen sokàig kicsi Nagy fiam!

2015. január 28., szerda

Költözés, betegség, orvosos

Domi nagyon rosszul lett éjjel. Másfajta sírás ha a hasa fáj. Nem olyan mint a fog és nem olyan mint a fül. Boldinak volt már bélösszecsúszása annak idején mikor R6-ot evett, akkor sírt így.
Tudtam tudtam, hogy jön a vér is Dominál mert ez olyan hasfájós sírás volt.
Kár, hogy tudtam mert félek, hogy bevonzom ezekkel a tudásaimmal a rosszat (vagy nem is tudom hogy mondjam).
Túl sok minden van mögöttünk, túl sok orvosos kör, különös esetek. Mindegy.
Szóval Domi sírt fájdalmasan hajnalban. Aztán Bercinél megnyugodott.
Aztán csúnya lett a kakija de megnyugtató volt, hogy  fertőzésnek nézett ki (nem részletezem, felismerem). De hát mint már megszoktam a vér látványát a pelusban, nem lep meg csak megijeszt, most Domi is ezt produkálta azzal viszont nem maradok itthon mentünk a rendelés elejére.
Indulás előtt Domi összetört egy jénait mert kirántotta a szekrényből aztán nem találtam a csizmáját mert minden eltűnik és kénytelen voltam itthoni mamuszba levinni a 0 fokba. Közben csúnyákat mondtam és gondoltam....
Szánalmas, putri vagy minek is nevezzem a helyzetet....
Mentünk a dokihoz ahol millióan voltak mert hát influenza járvány is van, ugye. Előre behívtak a baba miatt (jaj de jó volt). 
3 gyerek fél óra. Simi az esésével, Boldi a fülével (kétoldali fülgyulladás), Domika meg széklet tenyésztéssel de úgy néz ki bakteriális fertőzés (mikroszkóppal látszott, hogy ronda).
A gyógyszertár 6 ezer volt és akkor nem vettem meg mindent.
Itthon van 3 de már annak örülök, hogy nem kell kórházba menni. 
Nimródért az oviba el kellett mennem délután a betegekkel, Kori nem tudott menni táncra mert csak én tudtam haza hozni egy körben. Szegények.
Nem baj, megoldom egyedül.

Közben fogynia kell a dobozoknak, át kell költözni egy-két napon belül. Berci csak éjjel tud itthon pakolni mikor haza jön a munkából.

Azt hiszem ha ez a sok minden nem lenne meg is szűnne a blog mert az unalomról nem sokat lehet írni....
Milyen unalmas lenne ülni a gyönyörű házunkban, egészséges rohangáló, boldog gyerekeket nézni és kávét iszogatni egy jó könyvvel a kezemben, feltett lábbal a kényelmes fotelben....

Boldival a következő párbeszédet folytattam:
- Boldika nem fáj a füled? 
(Angyali hangon megszólal) - Neeeem.
- De a doktor bácsi azt mondta, hogy be van gyulladva.
- Akkor hazudozik.... - mondta megint angyali hangon.

Majd elsétált a toalettre és köszönt: - Ászkálá viszká Ámígóóóó!

Szóval Boldi őrült....

Még négy nap és pontot teszünk az Í-re, véget ér a 130-ról 65-be költözés. Nagyon várom így is jó lesz, elférünk amíg kell, a gyerekeknek meg mindegy mert ők akkor boldogok ha mi jól vagyunk.

Van miért imádkozni, el kell adnunk a kis lakást, mert nagyon szeretnénk valamit. 
Adja az Úr, hogy sikerüljön!


Gazdálkodj okosan

Simi pórbálja fenntartani Boldi érdeklődését de hát nem egy 3 évesnek való játék ez.

Boldi rálép a Vidámpark mezőre ahol 20 ezret kell fizetni.
Simi gondolkodik (gondolom, hogy hogy adja be a fizetést - amit Boldi nem szeret).

- Jaj Boldi...............szeretnél vidámparkba menni?
- IGEN! - kiált Boldika boldogan.
- Jó. Akkor fizess húszezer forintot.

Kicsivel később, Boldi már távozna elege van, megunta (meg hát nem is nagyon érti).
Simi utána kiált: - Boldi ne menj el! Nézd kapsz ilyen TOLLFEJŰ BÁCSIKÁT!
(A kétezrest lobogtatja.)

2015. január 26., hétfő

Simi itthon

Ma reggel haza jöttünk. Jól van.
Kori ezzel várta:

2015. január 24., szombat

Zuhanás

Simi lezuhant a 2 méter magas galériáról.
Majomkodtak, kifordult és lezuhant.
Puffanás sírás aztán "Simi nagyon fáj?" -kérdezte Kori.
Bementem hulla sápadt, remeg, sokkos állapotban alig bír beszélni de felkel és a  hasa fáj de nagyon meg a háta lent és azt mondja nem kap levegőt.
El akart aludni és fogja a hasát és nem tud rendesen levegőt venni.  Sokk.
Mentőt hívtunk.
Berci a 34. születésnapján bement vele.
Röntgen, vizsgálatok, branül, labor 3 nap megfigyelés.
Berci egész nap játszott vele azt mondta neki ez a születésnapi ajándék, hogy egész nap együtt lehettek és játszottak....
Az orvos az esti viziten azt mondta, hogy a JóIsten vigyázott rá.
Remélem nem lesz semmi.

2015. január 23., péntek

Simi csak egy van


Azt mondjàk olyan mint én...
Elviszem és örülünk és csak a miénk az idő aztàn mondok valamit és elégedetlen és sértődős és az egész elromlott. Aztàn mondom neki és először én sírok aztàn màr ő is. És azt hiszi nem szeretem (vagy mondja?).
Aztàn minden elmúlik és olyan mint előtte volt.....
Érdemes beszélni hogy ne legyen ilyen vagy el kell fogadni, hogy ő màs: érzékenyebb, elégedetlen sértődős, szenvedős? Még akkor is ha csak ő van és mindent megteszek. Nem könnyű, ha nem akarja, hogy könnyű legyen....
Dràga kis
Simikém.

2015. január 22., csütörtök

Dobozok között

Amíg engem elnyel itthon a doboz világ, a szőkécskéim így mulatnak Anyuval és Tibivel.












Sokat nevetnek és nagyon örülnek mert szabadnaposok, és ovi helyett van játszóházas kaland, meg kávézós (almaleves) kaland, meg pizza evős kaland szóval csupa olyan amiért érdemes elutazni itthonról.

Sulisok suliznak, Berci dolgozik, mi meg Domival édeskettesben bolyongunk a cuccok között és keressük mindennek a helyét.
Már látom a végét, jó lesz  a kisebb lakásban is, segítség is akad ha szükség van rá.
A következő lépésen agyalunk egyfolytában de ahogy drága Tündi nagymamám szokta mondani "az idő majd kipörgeti".