Boldinak mostanában kedvence a Cuki jelző.
"Cuki vagy Anya!"
"Cukik vagytok!"
"Cuki Apácska!"
"Nagyon cuki a babácskád Anya!" (mondja reggelente mikor mellénk fekszik).
Hétvégén Berci anyukája után szólt: - "Várj meg Cukikám!"
Sokat nevetünk mert közben összeszorítja a száját miközben cukiságokat beszél...
Itt meg a reggeli cukiságok: a három szőke királyfi:
A nagy Nagy család
A nagy Nagy család
2014. június 13., péntek
2014. június 11., szerda
Mindennapi jók
Olyan sok jó dolog történt velünk mostanában le kell írnom, ne csak a rossz és nehéz dolgok maradjanak meg.
Tavaly nagyon meg voltunk ijedve hogyan is lesz ennyi gyerekkel az élet. Sokkal több lemondást, nehézséget, bonyodalmat képzeltem el - nem kellett volna.
Domika egy tündérangyal kisfiú. Pünkösd vasárnap volt FÉL ÉVES. Gyönyörű és szívet melengető, rengeteget vigyorog, kiegyensúlyozott és mindenki szereti - közös találkozási pont 7 fős családunkban. Nem érzem nehezebbnek az életünket hogy ő van, áldás a jelenléte. Pedig féltem.
A nyár is beszél belőlem és az, hogy még van néhány napom addig míg mindenki itthon lesz nyári szünet címen de a hétvégéink is jók és betegségek nélkül egészen boldogok vagyunk mindannyian.
Anyuéknál voltunk néhány hete hétvégén. Vonattal utaztunk le pár száz forintért 7-en, oda-vissza, pénteken mentünk szombaton este jöttünk, kis csomagot vittünk mert jó idő volt. Családi nap volt Velencén, volt egy családi vetélkedő, 7 állomásból állt mindenhol egy feladat várt a gyerekekre aminek teljesítéséért pecsét járt. Ha betelt a pecsétes könyv ajándék csomagot kaptak a játékosok. Beneveztünk mi is voltak Manók (törpejárásos feladattal), Tündérkert (egyensúlyozós játék, arcfestés, kirakózás), Boszorkánypince (pincében kincs találás, Játszósarok (célbadobás), Tavitündérek (horgászás), Birodalmi állomás (lövés), Szelektiv szemétválogatás. Előd az öcsém volt a Star wars állomás kitalálója és megvalósítója, nagyon jó volt mindegyik állomás. A gyerekek nagyon élvezték a programokat. Boldika ROSSZ CICA arcfestés rendelt magának, amikor megdicsértem, hogy milyen aranyos cica lett azt mondta ő nem aranyos cica hanem "rossz cica" (azóta így hívjuk). Anyu főzött nekünk finom ebédet, aludtak a gyerekek aztán haza mentünk vonattal.
Másnap gyerek nap volt, én rosszul lettem (valami egy napos vírussal lehet, hogy csak napszúrás) Berci pedig elindult 4 gyerekkel a Margit szigetre. A nagy Elődöt felhívtuk van e kedve segíteni, hogy ne legyenek egyedül mert azért izgultam, meleg is volt meg gondoltam tömeg is. Előd szívesen ment és aztán mindent ő fizetett a gyerekeknek (nagyon szeret minket). Bringó hintóztak egy órát (teljes boldogság volt!), kaptak vatta cukrot aztán a csirkésnél ebédeltek (nagyon örültek!!!!). Fáradtan boldogan haza értek én pedig meggyógyultam másnapra....
Hétfőn kiműtötték az utolsó bölcsesség fogamat a szájsebészeti klinikán. 1 órába telt, nyomták belém az érzéstelenítőt, csontot is fúrtak de túléltem. Szerencsére anyu vitt el így könnyebb volt utána Veronka jött segíteni az esti gyerek fektetésnél. Néhány nap arcdagadás, fájdalom után jól lettem.
31-én Gyerek nap volt itt a városban. Megint csak féltem, hogy elhagyom őket mialatt Berci fotóz, de nem! Boldi néha eltűnt de aztán meglett. Lovas kocsikáztak, kürtöskalácsot ettek, népi játékokkal játszottak (minden csupa fa: kis konyha, fa kút, horgászos játék, mag válogatás szitával), énekeltek a színpadon szóval tetszett nekik nagyon elfáradtak.
Június 1-én Kori indult a Rúzs tánciskola egyéni koreográfiák versenyén és 1. díjas lett mind két számban (saját koreográfia és improvizáció). Büszke voltam rá nagyon!
Június 2-án hétfőn Kori elment élete első osztálykirándulására, busszal Piliscsévre. Édesen integetett a hátsó sorból ahova Hannával és Lucával bekuckózott. Nagyon tetszett neki a Játékpark és hozott a testvéreinek egy kicsi kürtős kalácsot amit ők sütöttek.
Anyu kedden délelőtt elvitt minket a testvéremmel (és néhány gyerekkel) bevásárlókörútra ami olyan jólesett, hogy leírni nem lehet. Minden szép ruhát megkaptunk amit csak kértünk, most nem vagyok olyan szakadt így nyár elején. Utána együtt ebédeltünk olyan jó volt (Boldi nem annyira ő mint egy rossz cica többször eltűnt).
Hazafelé rendeltünk egy ballagási tortát Siminek.
A héten megcsináltuk Laurával Ildi néni és a dadusok ajándékait. Közösen adta a csoport, mi vállaltuk az elkészítését, foto válogatás az elmúlt év ovis képeiből a gyerekek emlékeivel.8 gyerek mellett elég nagy meló volt és őrület a ragasztgatás de 6 óra alatt elkészültünk és nagyon szép és megható lett az egész.
Simi szombaton elballagott (erről is írtam már).
Pünkösd vasárnap Imre atyánál voltunk misén. Utána itthon ebédeltünk majd délután a Kelenföldi pályaudvarig elmentünk kocsival, onnan vonattal Velencére. A vonattól pár száz méterre most nyitott a plázs, homokkal feltöltött nagyon hosszú strand, fokozatosan mélyülő vízzel. Mindenki fürdött, ott voltak Éviék is (Szabi, Viola, Írisz) és nagyon jól mulattunk. Domika is egészen jól bírta a strandolást bár őt nem merítettem alá, homokból neki is jutott. Nagy fagyizás után felszálltunk a vonatra és vissza Kelenföldre.
Pünkösd hétfőn Nagymama várt minket a Labiba, főzött nekünk nagyon finom ebédet, a gyerekek kerteztek, Simi megállás nélkül focizott Bercivel. Pihentünk de jó volt semmit tenni! Délután tortával ünnepeltük Dominik fél éves születésnapját.
Hát ennyi kalandban volt részünk az elmúlt hetekben hát persze, hogy elégedett vagyok!
Berci rengeteget dolgozik de néha ő is tud lazítani és ez nagyon jó. Jó együtt lenni heten még akkor is ha Rossz Cica vadul és nem lehet vele utazni mert hangoskodik és még akkor is ha elégedetlenek és nyafogank, hogy mikor érünk már oda...
Hála Istennek ezért a sok szép napért és rengeteg élményért!
Tavaly nagyon meg voltunk ijedve hogyan is lesz ennyi gyerekkel az élet. Sokkal több lemondást, nehézséget, bonyodalmat képzeltem el - nem kellett volna.
Domika egy tündérangyal kisfiú. Pünkösd vasárnap volt FÉL ÉVES. Gyönyörű és szívet melengető, rengeteget vigyorog, kiegyensúlyozott és mindenki szereti - közös találkozási pont 7 fős családunkban. Nem érzem nehezebbnek az életünket hogy ő van, áldás a jelenléte. Pedig féltem.
A nyár is beszél belőlem és az, hogy még van néhány napom addig míg mindenki itthon lesz nyári szünet címen de a hétvégéink is jók és betegségek nélkül egészen boldogok vagyunk mindannyian.
Anyuéknál voltunk néhány hete hétvégén. Vonattal utaztunk le pár száz forintért 7-en, oda-vissza, pénteken mentünk szombaton este jöttünk, kis csomagot vittünk mert jó idő volt. Családi nap volt Velencén, volt egy családi vetélkedő, 7 állomásból állt mindenhol egy feladat várt a gyerekekre aminek teljesítéséért pecsét járt. Ha betelt a pecsétes könyv ajándék csomagot kaptak a játékosok. Beneveztünk mi is voltak Manók (törpejárásos feladattal), Tündérkert (egyensúlyozós játék, arcfestés, kirakózás), Boszorkánypince (pincében kincs találás, Játszósarok (célbadobás), Tavitündérek (horgászás), Birodalmi állomás (lövés), Szelektiv szemétválogatás. Előd az öcsém volt a Star wars állomás kitalálója és megvalósítója, nagyon jó volt mindegyik állomás. A gyerekek nagyon élvezték a programokat. Boldika ROSSZ CICA arcfestés rendelt magának, amikor megdicsértem, hogy milyen aranyos cica lett azt mondta ő nem aranyos cica hanem "rossz cica" (azóta így hívjuk). Anyu főzött nekünk finom ebédet, aludtak a gyerekek aztán haza mentünk vonattal.
Másnap gyerek nap volt, én rosszul lettem (valami egy napos vírussal lehet, hogy csak napszúrás) Berci pedig elindult 4 gyerekkel a Margit szigetre. A nagy Elődöt felhívtuk van e kedve segíteni, hogy ne legyenek egyedül mert azért izgultam, meleg is volt meg gondoltam tömeg is. Előd szívesen ment és aztán mindent ő fizetett a gyerekeknek (nagyon szeret minket). Bringó hintóztak egy órát (teljes boldogság volt!), kaptak vatta cukrot aztán a csirkésnél ebédeltek (nagyon örültek!!!!). Fáradtan boldogan haza értek én pedig meggyógyultam másnapra....
Hétfőn kiműtötték az utolsó bölcsesség fogamat a szájsebészeti klinikán. 1 órába telt, nyomták belém az érzéstelenítőt, csontot is fúrtak de túléltem. Szerencsére anyu vitt el így könnyebb volt utána Veronka jött segíteni az esti gyerek fektetésnél. Néhány nap arcdagadás, fájdalom után jól lettem.
31-én Gyerek nap volt itt a városban. Megint csak féltem, hogy elhagyom őket mialatt Berci fotóz, de nem! Boldi néha eltűnt de aztán meglett. Lovas kocsikáztak, kürtöskalácsot ettek, népi játékokkal játszottak (minden csupa fa: kis konyha, fa kút, horgászos játék, mag válogatás szitával), énekeltek a színpadon szóval tetszett nekik nagyon elfáradtak.
Június 1-én Kori indult a Rúzs tánciskola egyéni koreográfiák versenyén és 1. díjas lett mind két számban (saját koreográfia és improvizáció). Büszke voltam rá nagyon!
Június 2-án hétfőn Kori elment élete első osztálykirándulására, busszal Piliscsévre. Édesen integetett a hátsó sorból ahova Hannával és Lucával bekuckózott. Nagyon tetszett neki a Játékpark és hozott a testvéreinek egy kicsi kürtős kalácsot amit ők sütöttek.
Anyu kedden délelőtt elvitt minket a testvéremmel (és néhány gyerekkel) bevásárlókörútra ami olyan jólesett, hogy leírni nem lehet. Minden szép ruhát megkaptunk amit csak kértünk, most nem vagyok olyan szakadt így nyár elején. Utána együtt ebédeltünk olyan jó volt (Boldi nem annyira ő mint egy rossz cica többször eltűnt).
Hazafelé rendeltünk egy ballagási tortát Siminek.
A héten megcsináltuk Laurával Ildi néni és a dadusok ajándékait. Közösen adta a csoport, mi vállaltuk az elkészítését, foto válogatás az elmúlt év ovis képeiből a gyerekek emlékeivel.8 gyerek mellett elég nagy meló volt és őrület a ragasztgatás de 6 óra alatt elkészültünk és nagyon szép és megható lett az egész.
Simi szombaton elballagott (erről is írtam már).
Pünkösd vasárnap Imre atyánál voltunk misén. Utána itthon ebédeltünk majd délután a Kelenföldi pályaudvarig elmentünk kocsival, onnan vonattal Velencére. A vonattól pár száz méterre most nyitott a plázs, homokkal feltöltött nagyon hosszú strand, fokozatosan mélyülő vízzel. Mindenki fürdött, ott voltak Éviék is (Szabi, Viola, Írisz) és nagyon jól mulattunk. Domika is egészen jól bírta a strandolást bár őt nem merítettem alá, homokból neki is jutott. Nagy fagyizás után felszálltunk a vonatra és vissza Kelenföldre.
Pünkösd hétfőn Nagymama várt minket a Labiba, főzött nekünk nagyon finom ebédet, a gyerekek kerteztek, Simi megállás nélkül focizott Bercivel. Pihentünk de jó volt semmit tenni! Délután tortával ünnepeltük Dominik fél éves születésnapját.
Hát ennyi kalandban volt részünk az elmúlt hetekben hát persze, hogy elégedett vagyok!
Berci rengeteget dolgozik de néha ő is tud lazítani és ez nagyon jó. Jó együtt lenni heten még akkor is ha Rossz Cica vadul és nem lehet vele utazni mert hangoskodik és még akkor is ha elégedetlenek és nyafogank, hogy mikor érünk már oda...
Hála Istennek ezért a sok szép napért és rengeteg élményért!
2014. június 10., kedd
Simi elballagott
Simi szeptembertől iskolás lesz. 1. b osztályos tanuló.
A ballagáson gyönyörűen énekelt, szavalt, táncolt mindent szépen előadott amit tanultak. Nagyon büszke voltam rá mert Ildi néni szerint is gyönyörű a hangja és azt kérte valamit csináljunk ezzel a gyerekkel mert annyira tehetséges!
Simi tényleg felszabadult, neki való ez a sok éneklés és művészeti vonal ezért is választottunk neki olyan tanító nénit aki művészeti osztályt indít. Nagyon jó lesz!
Kezd beérni, megtalálni a helyét,nagyon ügyes a fociban, kiemelkedően ügyes a csoportban, már kiolvasott egy könyvet (egyedül reggelente).
Hála Istennek rá is nagyon büszkék lehetünk!
Sok ovis társa lesz az osztályban aminek külön örülök, neki ez sokat jelent.
A ballagás a templomban kezdődött, Csaba atya elbúcsúztatta a nagyokat majd a Fecskék is énekeltek és virággal köszönték meg az édesanyáknak a törődést. Berci anyukája (Nagymama) is el tudott jönni - úgy örültem!
A templomból gyalog sétáltunk le az óvodához, közben énekeltek végig a ballagók (és vegyes csoport lévén a kisebbek is). Nimród és Simi hangja kihallatszott.
Az oviban műsorral készültek a kicsik és nagyok: néptánc és mese is volt (Simi szabólegényt játszott, mért a centivel).
Apuék is megérkeztek és megnézték őket aminek nagyon örültem mert az összes gyerekem teljesen lázba jött, hogy "itt van Ati papa!!!!".
A végén még kint is volt egy kis ének utána bent süti evés, anyu egy nagy tortát csináltatott nagyon finom volt mind elfogyott.
Nagyon szép ballagás volt.
A ballagáson gyönyörűen énekelt, szavalt, táncolt mindent szépen előadott amit tanultak. Nagyon büszke voltam rá mert Ildi néni szerint is gyönyörű a hangja és azt kérte valamit csináljunk ezzel a gyerekkel mert annyira tehetséges!
Simi tényleg felszabadult, neki való ez a sok éneklés és művészeti vonal ezért is választottunk neki olyan tanító nénit aki művészeti osztályt indít. Nagyon jó lesz!
Kezd beérni, megtalálni a helyét,nagyon ügyes a fociban, kiemelkedően ügyes a csoportban, már kiolvasott egy könyvet (egyedül reggelente).
Hála Istennek rá is nagyon büszkék lehetünk!
Sok ovis társa lesz az osztályban aminek külön örülök, neki ez sokat jelent.
A ballagás a templomban kezdődött, Csaba atya elbúcsúztatta a nagyokat majd a Fecskék is énekeltek és virággal köszönték meg az édesanyáknak a törődést. Berci anyukája (Nagymama) is el tudott jönni - úgy örültem!
A templomból gyalog sétáltunk le az óvodához, közben énekeltek végig a ballagók (és vegyes csoport lévén a kisebbek is). Nimród és Simi hangja kihallatszott.
Az oviban műsorral készültek a kicsik és nagyok: néptánc és mese is volt (Simi szabólegényt játszott, mért a centivel).
Apuék is megérkeztek és megnézték őket aminek nagyon örültem mert az összes gyerekem teljesen lázba jött, hogy "itt van Ati papa!!!!".
A végén még kint is volt egy kis ének utána bent süti evés, anyu egy nagy tortát csináltatott nagyon finom volt mind elfogyott.
Nagyon szép ballagás volt.
2014. június 1., vasárnap
Kori táncverseny: I. helyezés
I. DÍJAS lett Kori a Rúzs Tánciskola házi versenyén!
Az egyéni koreográfiában indult, egyedül választott zenét, egyedül találta ki a tánclépéseket (1.30 volt a köt. idő) és gyakorolt már 2 hónapja majdnem minden nap.
Nagyon büszke vagyok rá, nem csak azért mert ügyes és szép hanem mert kitartó, lelkes és nagyon pozitív!
Végig mosolyogta az egészet és a tanultak szerint táncolta el, nem felejtett, nem rontott és látszólag nem is izgult.
"HAPPY"
https://www.youtube.com/watch?v=AxtggNS_jQo&feature=youtu.be
Indult az improvizációban is és itt is első lett.
Az egyéni koreográfiában indult, egyedül választott zenét, egyedül találta ki a tánclépéseket (1.30 volt a köt. idő) és gyakorolt már 2 hónapja majdnem minden nap.
Nagyon büszke vagyok rá, nem csak azért mert ügyes és szép hanem mert kitartó, lelkes és nagyon pozitív!
Végig mosolyogta az egészet és a tanultak szerint táncolta el, nem felejtett, nem rontott és látszólag nem is izgult.
"HAPPY"
https://www.youtube.com/watch?v=AxtggNS_jQo&feature=youtu.be
Indult az improvizációban is és itt is első lett.
2014. május 27., kedd
Dominik Péter keresztelője
Ötödik gyermekünk is részesült a keresztségben.
Május 18-án az Irgalmasrendi kápolnában gyűltünk össze és mise keretén belül Imre atya megkeresztelte legkisebb fiúnkat. Szerettem volna sokkal hamarabb sort keríteni erre, nem sokkal utána, hogy megszületett, és utána el kellett válnunk egymástól de úgy látszik, hogy ennek most volt itt az ideje, túl mindenen, megtisztulva...
A keresztszülők Laura és Péter nagycsaládos barátaink lettek, az óvodából az ismeretség de sokkal mélyebb barátság lett belőle. Azért (is) szeretem őket nagyon mert jelen van a mindennapi életükben Isten és ez nekem nagyon fontos volt a választásnál. Úgy döntöttünk Bercivel, hogy összekötjük családjainkat ezen komoly kötelékkel, felkértük őket keresztszülőnek. Náluk három (nagyon vicces) gyerek van.
Imre atya szeretettel fogadott minket, megkért, hogy olvassam az olvasmányt de mondtam, hogy nem fog menni mert már most sírnom kell (Berci elvállalta helyettem az apukájával).
Imre atya akinek fogadott lánya lettem, mikor orvost szerzett nekem, bejárt hozzám a kórházba és fogta a kezemet amikor elesett voltam. Az az Imre atya aki országok nagyjaival találkozik, aki a pápával misézik, akinek a nevét mindenki ismeri, ő lehajolt hozzám amikor a legmélyebben voltam és Krisztusi módon fogta a kezemet, imádkozott értem és velem örült mikor megmenekültem.Van bennem egy nagyon mély hála és szeretet iránta amit nem tudok megfogalmazni. Úgy érzem nem vagyok méltó erre a szeretetre amivel felém fordul, amivel a családunkat szereti de áldásnak érzem az ő jelenlétét az életünkben. Isten ajándéka és megerősítése számomra, rengeteget mélyült a hitem amióta ismerem.
Sok mindenért kellett hálát adnom: a családomért, anyukámért, apukámért, a nagyszüleinkért, az életünkért amit kaptunk, az öt gyerekünkért és azért, hogy Bercit hozzám vezette a Jó Isten és a sok nehézség ellenére azóta is megtart minket szeretetben, boldogságban.
Gyönyörű keresztelő volt.
"Dominik Péter az Úré."
Az agapén sokan ott voltak a családból, nagyon jól sikerült, sok finomság került az asztalra.
Köszönet és hála érte!
2014. május 20., kedd
Sokminden
Annyi minden történt olyan sok mesélnivalóm van, csak időm nincs, hogy összeszedjem a gondolataimat.
Domika egy tündérkirályfi: meg kell zabálni a cukiságtól. Csodálatos, hogy velünk van, hogy ennyi kicsi(nagy) testvér veszi őt körül. Most látom, most érzem csak igazán miért bírtam ki a rengeteg szenvedést, miért érte meg, és most kezd el homályosulni a borzasztó telünk (amiről még egy sort sem írtam a blogba), de kezd úgy tűnni mintha csak egy rossz álom lett volna....
Csoda, hogy láthatom ezt a pici kis életet aki megtalálta helyét nálunk és hatalmas szeretetben növekszik, hogy mekkora öröm és ajándék egy ilyen kicsi baba egy ilyen nagy családban. Ahogy látom őt növekedni, mozogni, nevetni, fejlődni azt mondom "igen mindent megérte", Isten ajándéka, akármilyen nehéz is volt az elmúlt egy év: itt a helye velünk, nálunk, vigyázunk rá.
A két fiú ovizik és persze, hogy év végére kezdenek belejönni.
Kori csinálja a sulit, nagyon jó eredménnyel de fogyó lelkesedéssel, kezd nagyon elfáradni és elege van a korán kelésből.
Boldika helyre billent, hogy csak hármasban vagyunk itthon és nekem is sokkal könnyebb mint eddig volt.
Domit mindenki szereti, ölelgeti, puszilgatja, a féltékenységet én kapom de én meg is érdemlem mert nem tudok ötfelé szakadni.
Volt Simi zsúr, olyan tombolós, vadulós, kiabálós és volt keresztelő felemelő, sírós, megható egy életre feltöltő.
Majd mesélek...
Domika egy tündérkirályfi: meg kell zabálni a cukiságtól. Csodálatos, hogy velünk van, hogy ennyi kicsi(nagy) testvér veszi őt körül. Most látom, most érzem csak igazán miért bírtam ki a rengeteg szenvedést, miért érte meg, és most kezd el homályosulni a borzasztó telünk (amiről még egy sort sem írtam a blogba), de kezd úgy tűnni mintha csak egy rossz álom lett volna....
Csoda, hogy láthatom ezt a pici kis életet aki megtalálta helyét nálunk és hatalmas szeretetben növekszik, hogy mekkora öröm és ajándék egy ilyen kicsi baba egy ilyen nagy családban. Ahogy látom őt növekedni, mozogni, nevetni, fejlődni azt mondom "igen mindent megérte", Isten ajándéka, akármilyen nehéz is volt az elmúlt egy év: itt a helye velünk, nálunk, vigyázunk rá.
A két fiú ovizik és persze, hogy év végére kezdenek belejönni.
Kori csinálja a sulit, nagyon jó eredménnyel de fogyó lelkesedéssel, kezd nagyon elfáradni és elege van a korán kelésből.
Boldika helyre billent, hogy csak hármasban vagyunk itthon és nekem is sokkal könnyebb mint eddig volt.
Domit mindenki szereti, ölelgeti, puszilgatja, a féltékenységet én kapom de én meg is érdemlem mert nem tudok ötfelé szakadni.
Volt Simi zsúr, olyan tombolós, vadulós, kiabálós és volt keresztelő felemelő, sírós, megható egy életre feltöltő.
Majd mesélek...
2014. május 9., péntek
Anyák napja 2014
A legnagyobb ajándék, hogy édesanya lehetek.
Még akkor is ha nem alszom rendesen hetek/hónapok óta. Még akkor is ha mindig csak veszekszem velük és elegem van mindenből. Még akkor is ha kicsit bele kell halnom, hogy ilyen sokan lettek ilyen hamar. Még akkor is ha sokszor minden más szebbnek tűnik mint ez a hivatás.
De engem erre teremtett a Jó Isten, ezt a feladatot bízta rám, még akkor is ha nem vagyok méltó rá...
Május első vasárnapján reggel a Fecske csoport részt vett a misén (ezt a hagyományt Ildi néni ápolja már évtizedek óta). Csaba atya bevonta a kicsiket is a prédikációba, így lett Simiből emmauszi tanítvány.
A mise végén köszöntőt mondtak, énekeltek, imádkoztunk. Nagyon szép volt, megható. Simi énekelt a leghangosabban pedig tavaly el sem akart jönni, nem szeretett szerepelni. Most gyönyörűen részt vett.
Nimród is szerepelt nagyon édesen, kinézett rám mindig.
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
Pénteken nyílt nap volt az oviban, anyák napi köszöntéssel egybekötve. Megnyugodtam mert a fiaim olyan felszabadultak voltak, hogy öröm volt nézni. Talán egy kicsit túlságosan is, de nem baj, örülök, hogy nagy családban nőnek fel (sok bolondságot eltanulnak egymástól). Bemutató volt, hogy tanulnak olvasni, tanulják a betűket, aztán sok szép anyák napi vers, ének és köszöntés.
Anyukám is eljött, Nimród nagy szeretettel adta oda a másik csomagot neki (idén papír virág volt, és levendulás szappan), Simi pedig nekem.
Sokat nevettünk meg sírtunk is. Büszke vagyok Simire, hogy ilyen össze szedett és felszabadult és Nimródra is mert nem olyan mint egy kis csoportos hanem sokkal érettebb és viccesebb.
Anya csinált az ovisoknak két óriási tortát amit utána megehettek.
Együtt haza jöttünk, anya főzött nekünk, segített sokat, nagyon édes anyukám van!
Itt volt Elődke és Dóri ők vigyáztak addig Boldira és Domira amig mi az oviban voltunk.
Boldit ebéd után elvitték Velencére, még így is maradt 4 gyerek de bevallom sokkal csendesebb így a ház (persze ilyenkor meg hiányzik...).
Még akkor is ha nem alszom rendesen hetek/hónapok óta. Még akkor is ha mindig csak veszekszem velük és elegem van mindenből. Még akkor is ha kicsit bele kell halnom, hogy ilyen sokan lettek ilyen hamar. Még akkor is ha sokszor minden más szebbnek tűnik mint ez a hivatás.
De engem erre teremtett a Jó Isten, ezt a feladatot bízta rám, még akkor is ha nem vagyok méltó rá...
Május első vasárnapján reggel a Fecske csoport részt vett a misén (ezt a hagyományt Ildi néni ápolja már évtizedek óta). Csaba atya bevonta a kicsiket is a prédikációba, így lett Simiből emmauszi tanítvány.
A mise végén köszöntőt mondtak, énekeltek, imádkoztunk. Nagyon szép volt, megható. Simi énekelt a leghangosabban pedig tavaly el sem akart jönni, nem szeretett szerepelni. Most gyönyörűen részt vett.
Nimród is szerepelt nagyon édesen, kinézett rám mindig.
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
Pénteken nyílt nap volt az oviban, anyák napi köszöntéssel egybekötve. Megnyugodtam mert a fiaim olyan felszabadultak voltak, hogy öröm volt nézni. Talán egy kicsit túlságosan is, de nem baj, örülök, hogy nagy családban nőnek fel (sok bolondságot eltanulnak egymástól). Bemutató volt, hogy tanulnak olvasni, tanulják a betűket, aztán sok szép anyák napi vers, ének és köszöntés.
Anyukám is eljött, Nimród nagy szeretettel adta oda a másik csomagot neki (idén papír virág volt, és levendulás szappan), Simi pedig nekem.
Sokat nevettünk meg sírtunk is. Büszke vagyok Simire, hogy ilyen össze szedett és felszabadult és Nimródra is mert nem olyan mint egy kis csoportos hanem sokkal érettebb és viccesebb.
Anya csinált az ovisoknak két óriási tortát amit utána megehettek.
Együtt haza jöttünk, anya főzött nekünk, segített sokat, nagyon édes anyukám van!
Itt volt Elődke és Dóri ők vigyáztak addig Boldira és Domira amig mi az oviban voltunk.
Boldit ebéd után elvitték Velencére, még így is maradt 4 gyerek de bevallom sokkal csendesebb így a ház (persze ilyenkor meg hiányzik...).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








