Javulás és a kezdődik elölről

Boldival nagyon jól telt a hétvége. Szombat óta kifejezetten jól volt és a kakija is rendeződött.
Berci itthon volt egy gyerekes családdá változunk, sokat pihentünk, sétáltunk élveztük a csendet és a nyugalmat.
Berci szülei vigyáztak a gyerekekre, nagyon jól érezték magukat, csupa jó program volt: Millenáris, Vadaspark és rengeteg kertezés.

Tegnap este neki álltam domestossal lemostam minden igyekezetemmel azokat a dolgokat amit Boldi fogdosott. Kb. 2 óra volt de hajtott a tisztulás, a fertőtlenítés, hogy végre a végére érünk ennek a borzalomnak. Ma egész délelőtt nagytakarítottam, hogy tisztaság legyen.
Hétfő délutánra vártam haza a nagyokat, az ovi után Berci apukája hozta őket.
Csak úgy mellékesen: volt egy rémálmom éjszaka, vér volt benne - mi más.

Aztán délután megjöttek a nagyok, boldogan rohantak be a lakásban, én boldogan vártam őket a kitisztított lakásban.
Aztán kiderült, hogy Korinak hasmenése volt az oviban és fáj a hasa nagyon.
Amióta itthon vannak Boldi hangosan visít, Simi és Nimród a legvadabb formájukat hozzák, Kori pedig rohangál a vécére és rosszul érzi magát.

Így senkivel nem tudok foglalkozni minden reményem szertefoszlott, hogy boldogan telik az újratalálkozás mert nagyon ideges vagyok, hogy ennek sosem lesz vége.
Nem tudunk lemenni levegőzni, a játszótérre, sehova pedig ragyog a nap.
Sakkmatt.
Megőrülök.

Boldi állapota és a többiek

Két nap és két éjjel magas láz után most éjszaka láztalan volt és nem kellett hozzá kelni.
Mellettem alszik éjjel-nappal, kritikus állapotban sosem hagyom a gyerekeket egyedül aludni.
Berci átköltözött a vendég ágyra, mi pedig Boldival elfoglaljuk a nagy ágyat.

A mai nap már jobban telt így, hogy éjjel nem szenvedtünk. Kicsit eszegetett kekszet, ropit, ebédre gríz levest, rizst. Csak forralt vizet iszik (a teát sosem szerette). Van egy csodaszer amit kiszáradás közeli állapotban adagolok mindenkinek SODI ORAL a neve, pótolja a sókat, mindent olyan mint az infúziós csak meg kell inni vízben a port.. (Nagyon ajánlom hányás hasmenés után, Kori 3  évvel ezelőtti rotáját is otthon vészeltük át, nem száradt ki.)
Nem könnyű Boldiba adagolni a gyógyszereket, tiltakozik, összeszorítja a száját de azért nagy nehezen mindent belenyomok amit kell. 

Boldi pelenkája még nagyon ronda bár vért nem látok, de sűrű sötét zöld nyálkát azt igen, hatalmas mennyiségben - de ma csak napi kétszer volt.
Délután 4 órát aludt.
Kisvakondot néz de csak egy dvd-t hajlandó a többi story nem érdekli csak az az egy lemez, ha mást teszek be visong, hogy nem kell.

Nagyon egy gyerekes a lét, olyan csendes nyugalmas, gyógyításra alkalmas de nem tudok hosszú távon gyerekzsivaj nélkül létezni, nagyon hiányzik a felfordulás a hangzavar az, hogy mindig van mit tenni mindig kérdeznek valamit. De most ezt nem tudnám másképp csinálni, nagyon jó, hogy ennél jobb helyen vannak. Azért hiányoznak nagyon....

Nem tudnám ilyen odafigyeléssel gyógyítani, etetni mosdatni Boldikát (állandó fertőtlenítés, mosás) ha nem lenne ekkora segítségem amit Berci szülei vállalnak most, hogy ott lehetnek a testvérek.

Kori ma bement a Nagymamával a munkahelyre a színházba, szép szoknyát vett, életében először metrózott és a "színpadon megnézte a fiúkat" - ezt ő mesélte titokzatos hangon.
Nagypapa Nimróddal készítette a vacsorát mikor beszéltünk, Simi pedig rengeteg gyógyító rajzot készített Boldinak.
A telefonba Nimród boldogan kiabálta nekem: " SZIA KISANYÁM! " -annyira vicces annyira jófej és boldog, hogy ott lehet.

Simikével a következőt beszéltem:
- Simi hallom rajzoltál a Boldinak!
- Nagyon sokat! - (ez olyan Simis válasz, nem szokott igennel válaszolni hanem tartalommal)
- Jól érzed magad? Örülsz, hogy ott vagytok?
- Nagyon! Addig maradunk ameddig csak megengeded!
- Még maradhattok érezd jól magad!
...
Boldi jól érzi magát itthon a kis kórházban, Kisvakonddal, diétás menüvel, csendben.
Nagyon remélem, hogy valóban a gyógyulás útjára lépett és újabb fordulat nem lesz már.

Olyan jó, hogy ennyien gondolnak ránk, segítenek átvészelni!
Sokat segít!
Köszönjük!


...

Vér

Úgy látszik próbatételek kiállásra vagyunk hivatva.
Megint a poklok pokla volt ez az éjjel, az ima, a remény az elkeseredettség váltakozott bennem.
Olyan régen volt már: utoljára Boldika Meckeles kórházi története és csodálatos gyógyulása tavaly nyár elején.

Tegnap éjszaka kezdődött Boldinál, nagyon magas lázzal.
Napközben pedig elindult a megállíthatatlan hasmenés.
Egyfolytában láz és hasmenés volt közben itattam amennyire csak tudtam.
A nagyokat a Nagypapa hozta haza az oviból de hát kint szép idő volt Boldival nem lehetett mozdulni nagyon lassan telt az idő (szegény nagyok bezárva itthon) de gondoltam javul azért ha ilyen lázas hamar kimegy belőle.
Aztán este 8 körül kinyitottam a pelust és tele volt vérrel.
Nincs ennél ijesztőbb látvány nem beszéltem egy anyukával se aki ennyi vért látott volna a gyerekénél senkit nem ismerek aki ilyet tapasztalt már valaha. Én meg mondhatni többször már Korival az elején (1-3 hónapos koráig) aztán Boldival pár hónaposan aztán jött az a Meckeles dolog (ami valszeg bélösszecsúszás volt de nem lehet igazolni) úgyhogy vér vér abból nekünk jutott sok a gyerekek körül.
Rémisztő, leírhatatlan érzés, borzalmas látvány.

Hívtam Bercit hogy hozzon normafloret, hívtam anyut kicsit megnyugtatott, hogy kimarhatta a belét a vírus és ha nem ömlik belőle a vér akkor nincs baj de a reggelt várjuk meg.
De hát a vér mégis csak vér.
Kicsi Boldi meg lázas volt és egyfolytában itatni kellett, hogy ne száradjon ki.

Az éjjel így telt, rémképek lehetséges történések, diagnózis és imádkozás, hogy ne kerüljünk kórházba mert ott már többször voltam kisbabával (nem tudom miért jutott ez a sors de nagyon fájdalmas napok azok ott bent) és reméltem, hogy most nem kell bemenni.

Berci reggel elvitte a nagyokat oviba. Felhívtam a dokit és hála az égnek nem azt mondta, hogy irány a kórház (pedig borzasztóan alapos azt hittem azonnal beutal) hanem azt mondta, hogy vigyük le a gyereket a pelusával és csinál egy tesztet, megnézi Boldi vérét és székletét de gyanítja, hogy bakteriális fertőzés ami lázzal, hasmenéssel, vérrel jár.

Levittük, megnézte és a teszt kimutatta, hogy bakteriális fertőzés méghozzá elég komoly.
Felírt antibiotikumot célzott kezeléssel és elküldte tenyésztésre a kakit.
Boldi néhány szem keksztől megvígasztalódott de elég ramatyul van.
Egyébként bárhol elkaphatta kajától, tejtől, gyümölcs, zöldség, játszótér....pech.

A gyerekeket Berci szülei vállalják, jön a hétvége Berci leköltözik velük amig hat az antibio itthon, csillapodik a hasmenés és rendeződik a helyzet, itthon mindent lemosok fertőtlenítővel.

A nagyokat nagyon sajnálom, Korikának most szombaton lett volna a zsúrja, kiosztottuk az összes meghívót és most le kell mondanom az egészet. 
Nimródot kértem még este, hogy ne jöjjön most át, nem szabad a Boldi közelében lenni. Reggel mikor kiléptem a nagyszobába ott ült a földön és nézett ki az ablakon. Megdicsértem, hogy ilyen okos nagyfiú volt hogy nem jött be mellénk (pedig lételeme a reggeli összebújás).
Simikéhez is csak néhány szót tudtam reggel szólni pedig annyira mondta volna...

Most pedig mennek - hála Istennek van hova - remélem van értelem is, ezzel mindenkinek jobb lesz.

Végre itt a tavasz, olyan jó volt minden Berlin óta, úgy vártuk a jó időt a megújulást.
Aztán most itthon vergődöm a kicsi beteg bélfertőzött Boldival és reménykedem, hogy nem kapom el és a gyerekek sem és senki más és reménykedem, hogy szövődmény sem lesz mert abból is van jócskán.
1 hét alatt rendeződik ha megússzuk ennyivel.

6 éves a legnagyobb kislány

 6 éve ilyenkor már a kezemben tartottam.
Akkor megéreztem a Jó Isten hatalmas szeretetét és kegyelmét mert nem sokkal előtte azt mondták úgy néz ki nem lehet egy se...
A legelső, a legnagyobb az egyetlen lányunk ma lett 6 éves.

Isten éltesse sokáig!
Köszönjük, hogy elsőnek ez a hatalmas szívű, őszinte és nagyon okos kislány érkezett a családunkba!
SZERETÜNK KORI!

A tavaszi szünet

Kedden derült ki, hogy egész héten nincs ovi. Úgyhogy felvérteztem magam mert ilyen időben nem könnyű itthon szórakoztatni a bevadult tömeget. Nagyon elfáradtunk mindannyian a Húsvéti látogatásokban úgyhogy kedden mindenki nagyon nyűgös volt (főleg, hogy apa már dolgozott aznap).
Kedden délután könyvtáraztunk egyet (busszal mentünk a szaka esőbe).

A szerda egy fokkal jobban sikerült bár ez a havazás meg eső nagyon nyomasztó így április elején.

Aztán csütörtökön addig kérleltek, hogy kalandozni akarnak mígnem egyszer csak elindultunk fél 1-kor (alvásidőben!) a városba. Busz, villamos, trolibusz (még sosem utaztak trolin ma kétszer is úgyhogy teljes volt az extázis!) villamos és busz.
Megnéztünk egy cipőboltot a gyerekeknek de nem volt kedvemre való a cipők ára aztán felmentünk Évihez és meghívott minket ebédelni, még kávét is kaptam. Viola és Írisz nem voltak otthon, a fiúk kedvükre játszottak Írisz ridiküljével. Egy kis felfordulást hagytunk magunk után de az ebéd és a kávé nagyon finom volt, jó volt megpihenni  3 óra tájékán.
Aztán folytattuk utunkat mentünk a "mamut áruházba"  -ahogy ők hívják - ott a szökőkút, a mozgólépcső és  a lift a fő látványosság. Igazi kalandpark a kis vidéki gyerekeimnek.
Korinak próbáltam nőies szandált venni olyan nagylányosat de nem tetszett neki hogy állítólag" kijön a sarka mindegyikből". Én nem vettem észre de nagyon kényes az ilyenekre, tudom, hogy amit elsőre nem szeret azt később sem fogja jó szívvel hordani (ebben teljesen olyan mint én!). Ha már születésnapra választhat akkor már legyen jó és kényelmes de ennek a lánynak még a superfit 16 ezres szandálka sem volt lábára való (a kis Hamupipőkelábú). Úgyhogy némi mamut nézegetés után 5 óra tájékán haza indultunk a 22-es busszal.

Egy csodával határos véletlen találkozás után boldogan sétáltunk a supi cipős bácsi felé aki közel a házunkhoz dolgozik és akinél egyébként már nagyon sok cipőt vettünk és reménykedtem, hogy a szandálcipő amit csak 30-as méretig gyárt az még jó Kori lábára. Mivel ott kicsit más a számozás így jó lett úgyhogy félre tetettem, holnap megvesszük, vasárnap megkapja a Nagymamáéktól.

A szomszédban a cipő viszont az elégedettségükért volt itt mindenféle bkv járatozás, a cipő csak ürügy volt a lényeg, hogy ma nagyon elfáradtak és élményekkel tele zuhantak az ágyba.

Húsvét

A feltámadási vacsorát itthon ültük szombat este. Filmet néztünk Jézus életéről a gyerekekkel.
Kaptunk a finom sonkát (Berci apukájától) és gesztenyés bejglit is ami a kedvencem és csak miattam készül!
A gyerekek nagyon boldogok voltak, hogy együtt voltunk és beszélgettünk sokat, nagyon meghitt volt az este.
Vasárnap reggel mi Imre atyához mentünk a gyerekekkel, Berci Keszire jött. Sajnos szakadt az eső nem tudtunk vele menni a körmenetre, nagyon fájt, hogy elváltunk és eldöntöttük, hogy máskor nem lesz így de ez most így jött ki több dolog is közre játszott ebben.
A lényeg, hogy Imre atya megint nagyon örült nekünk, a gyerekeknek is külön mondta, hogy "örülök, hogy eljöttetek".
Mise után Nagypapa és Nagymama elvitte a 3 nagyot Soroksárra ahol a Dédi lakik (Berci apukájának az anyukája). Mi Boldival és Bercivsl később indultunk Budakesziről.
Soroksáron aztán nagy családi ebéd volt, sok unokatestvérrel és másod unokatestvérekkel.
Késő délutánig maradtunk, utána a Labanc utcába mentünk nyuszizni és aludni.

Hétfőn reggel ott ébredtünk. A fiúk meglocsoltak minket már korán reggel. Simike olyan izgatott volt, hogy majd kiugrott a bőréből. Nagyon boldogan ugrándozott, hogy mehet locsolókörútra. Nimród is lelkesedett.
Reggeli után elindult a nagy családi és baráti locsolkodás. Ilyenkor Berciék házában elindul a jövés menés, mindenki kannával vagy illattal de mindenképp verssel áll a hölgyek elé. Nagypapa barátai is megérkeztek, idén Anyu férje Tibi is útra kelt velük így anyu amikor elhozta őt, minket Korival és Boldival bepakolt és levitt Velencére. Berci, Simi és Ninó pedig elindultak a körútra (Veróék, Kingáék, Budajenő, Ági néni, Regináék volt az útvonal). 5 körül értek vissza de nagyon élvezték a férfias kalandot.

Kori Boldi Anyu és én dél körül voltunk Velencén. Ott volt Elődke és Éviék is. Ebédeltünk, a gyerekek játszottak a kertben nagyon jól mulattunk, Anyu mindenféle finomságot az asztalra tett nekünk.
Egész nap vidámság és játék volt hol a házban hol kint a kertben.
Este Anya haza vitt minket. Boldi nagy rajongója anyunak szerintem "emlékszik", hogy milyen sokat voltunk együtt amikor vártuk Boldi megszületését.

Itthon aztán még egy nyuszicsomag várt minket, Tündi és Zolika makói nyuszija jött egészen idáig.

Nagypéntek

Délelőtt Veró jött 3 lánnyal, aztán hozta Márit az ő négy gyerekével. (Már-már hagyomány, hogy nagyhéten összegyűlünk mi, és gyerekbulit tartunk. Eddig kertben voltunk idén muszáj volt lakásosat szervezni az idő miatt).
Rengeteg gyerek lett hirtelen, tizenegy 6 év alatti(!) az enyémek nagyon élvezték a társaságot főleg Kori mert jó sok lány játszótárs volt. Simi zavarában hol Mikulásnak, hol Kalóznak öltözött és sokat birkózott Nimróddal.
Boldi mindenkinek belenézett az arcába, megnyomkodta őket  a mutató ujjával, néha összekapott az ikrekkel egy-egy játékon de egyébként nagyon jó kis házigazda volt.

Egy óra körül már minden vendég haza ment ebédelni és letenni a kicsiket úgyhogy le tudtam én is tenni őket.
Aztán délután lakásnézők jöttek, utána leültünk a gyerekekkel tojásokat színezni.
Én kivágtam fehér papírból tojásformákat ők pedig filctollal kiszínezték. Közben zenét hallgattunk, majd szétosztottuk a lakásban a színezett tojásokat. Nagyon büszkék voltak a műveikre, boldogan nézték, hogy felkerülnek mindenhova a színes tojások. Olyan édesek voltak, komolyan ilyennek hogy tudnak örülni!

Aztán el kezdtem dúdolni a Jézus Krisztus Szupersztár zenéjét (nagyon szeretem), megtaláltam a dvd-t és ott ragadtunk. Magyar feliratos angol énekekkel, tudom, hogy hippi, tudom, hogy laza de mivel szeretik a zenét is és a mozgást így tényleg nem tudtam csak egy részt megnézni velük az egészet akarták. Közben kérdeztek, magyaráztak bizonygatták nekem és maguknak, hogy csak film de hangsúlyoztuk, hogy valóban így történt, de Jézust és a többieket is színészek játsszák.
Ninó és Boldi (néha elaludt a karomban) az ölemben feküdtek, Kori Simi egy-egy oldalamon ültek egy kis széken. Nagyon összelapultunk.
Simi az utolsó kép után könnyekkel küszködve ezt mondta: "- Anya szerezzük meg a következő részt is amiben feltámad!" - olyan édes -  mert a film végén a keresztet mutatják csak és a naplementét.
Egy kicsit sírtunk a közepénél és a végén (a zenéjét nagyon szeretem), közben Berci haza ért Kori már az ölében nézte a végéig ("Papikó a kedvencem!" - kiáltotta és belebújt az ölébe).

Úgyhogy megnéztük mi történt ma, Nagypénteken és a feltámadásról szólót is keresi már Berci.
Örülök, hogy eszembe jutott és nem csak beszéltünk róla de a képekkel, a zenével közelebb került hozzánk a mai nap fájdalma.