TOJÁS

Megérkezett családunkba Tojás.
A sok ima meghallgatásra talált, bár Kori azt mondta: "nem is imádkoztunk érte olyan sokat és mégis itt van!".
Tegnap elhoztuk, Tibi és Anyu választották és kifizették.
Megsegítettek minket, mert nem tudtunk volna önerőnkből sehogy sem lépni.

Ma eladtuk a kicsi skodát.
Kori sírt, Simi és Ninó pedig páncélban sisakban, karddal várták a vevőket az ajtóban, hogy idézem: "szétvágjuk a fejét és az arcát annak aki elviszi a SZKODÁNKAT."
 (Berci nem hozta fel a vevőket úgyhogy megúsztuk a leszámolást.)

Tegnap ültünk bele először mind a hatan.
Meglepetés volt, csak az utcán derült ki, hogy nem a skodába szállunk be.
Örülnek, boldogok, reméljük nem kell sokat rákölteni mert így is megy mint az ágyú és már most nagyon szeretjük a hétszemélyes TOJÁST.

ÍGY ÖRÜLTÜNK:
http://www.youtube.com/watch?v=0LK_Tc-IlfI&feature=youtu.be

Belépő

Az őszi belépőnk egy hányós és f. vírus ami cseppet sem hiányzott de mondhatni stílszerű egy négy gyerekes családban, hogy a második ovis nap után nem csak én de másik két gyerekem is telerókázza a lakást.

Pedig már minden olyan szép és jó volt csak ez az ősz ne jött volna....

Szegény Korit is itthon tartottam mondván, hogy ő is hordozó (és mi szándékosan nem viszünk vírust az oviba), majd megőrül itthon mert ő nincs rosszul.
 Boldi is érdekes módon kitart de gondolom órák kérdése és megadja magát.

"Anyuka szerelmei"  (Simon és Nimród fiaim) akik jönnek, bújnak, simogatnak, fogdosnak akkor is amikor nem kéne hát persze, hogy utánam fél nap eltolódással kidőltek.
Elég gyors a vírus, nekem 24 óra volt, a fiúknak csak fél nap ma már egész jól vannak.
A bezártság és elzártság azonban mindenki idegeit próbára teszi.
Vége a boldog napsütötte játszózásoknak, az egyréteges nappaloknak és támadnak a bacik.
És az, hogy két nap ovi után kidőlünk: az szánalmas....

Nyárzáró Elődkével

Ez a hét nagyon jó volt mert a testvérem, a 14 éves Előd volt itt velünk 5 napig.
A gyerekek lógtak rajta, rajongnak érte amellett, hogy nagyon jó a humora, segítőkész így sokat segített a játszótéren, este a fürdetésnél, a mesénél és az elpakolásnál.
Feltöltődtünk és nagyon sokat nevettünk mert Elődke egyszerűen iszonyatosan vicces!
Esténként hármasban néztünk vicces filmeket, a fiúk hangosan röhögtek én meg rajtuk nevettem.

14 voltam amikor született és semmiféle másik kis csomagnak sem örültem volna jobban akkoriban mint a kis összecsomagolt kistestvéremnek akivel aztán 10 évet éltünk együtt a Keleti Károly utcában.
Előttem lett babából kisfiú aztán kisiskolás most meg akkora mint egy kisebb férfi de nekem akkor is kicsi kis Duduka marad bármi történjék.
Hétfőn kezdi a gimnáziumot, kérésre dráma tagozatra iratkozott.  
Nagyon szeretem és most nagyon hiányzik mindenkinek. Kori még sírt is, Simi és Ninó nyavalyogtak mikor pénteken elengedtük....

A héten elmentünk Ibolya - gimnáziumi - barátnőmhöz aki még emlékszik a baba Elődkére.
Ibinél nagyon szeretnek a gyerekek, besétálnak a házukba és csendben békességben játszanak mindig.
Egy hangos szó nincs, szeretnek ott lenni Benivel és Annával.

Csütörtökön eljöttek a Herbák lányok - végre sikerült egy rég megbeszélt találkozót összehozni, hogy a lányok játszhassanak (ott három lány van). Palacsintát sütöttünk, Judittal beszélgettünk.
Dórika a legkisebb Boldinál három nappal idősebb csak.
Egy éve ott volt nálam is Bőze doki miután Dórikát világra segítette.

Pénteken Berci szüleinél ebédeltünk, majd délután vissza vittük a könyveket a könyvtárba és hoztunk újakat. Lauráékkal találkoztunk, fagyizás után eljöttek hozzánk még egy ovi előtti nyárzáró bulira.
Kinga jelenléte talán átsegíti majd Simit a kezdeti nehézségeken a fecskék középsős asztalánál.
Korit nem féltem, már alíg várja, hogy nagycsoportos lány legyen!
Nimródról nem is beszélve aki megvárja a Mikulást, az Angyalt és utána megy (február elsején amikor betölti a hármat.) Na és persze ugyanoda úgyhogy hamarosan megszálljuk a Fecske csoportot.

Ma voltunk misén Zugligetben, majd sétáltunk egyet a budakeszi erdőben Berci testvérével  Orsival (és családjával). Ebédeltünk Nagypapáéknál, aludtunk, én olvastam (nyáron már a harmadik könyvet fejeztem be ami nagy szó az elmúlt évek miatti lestrapáltság könyvmentessége után).
Berci kitakarította a kis Skodánkat mert új csoda lesz pár nap múlva ha a JóIsten is úgy akarja....

Holnap ovi, izgulok helyettük is de nem várom mert most annyira összenőttünk mindannyian.

2012 nyaralás Csopakon

Olyan hosszú volt előtte itthon az a 8 hét vagy mennyi is.
Annyira vártam, hogy végre mi is elutazzunk.
Jó volt, azt nem mondom, hogy elég, de nagyon jó!

Nagyon jó dolgunk volt mert Berci szüleivel mentünk és a négy gyerek mellett ez igazi ajándék.
Mert segítettek vigyázni, főzni, játszani, hajózni és örömet szerezni nekik! Emellett pedig sokat nevettünk és a gyerekek rajongása még tovább mélyült irántuk.

Anyukám is eljött két napra Tibivel ami pedig nekem volt nagyon jó mert őket is nagyon szeretik a gyerekek. Egy napra elvitték a nagyokat hajózni Lellére, meg vásárolni, meg kompozni - vissza sem akartak jönni.
Nimród is kapott egy kis kimenőt velük este, a kürtöskalácsosig, ezek után elégedetten tért vissza, hogy elvitték csak őt is!
Megbeszéltük, hogy jönnek többet mert nekem fontos, a gyerekeknek fontos és Anyunak is mert annyira szeretik!

Berci az utolsó három napon már nem maradt, sajnos haza jött a nyaralásból mert munka volt az újságnál. Gyerek szempontból ez a kiapadt Balaton nekünk nagyon kellemes volt, mert kicsi volt a víz és Korit Simit egyedül is be tudtam engedni.
Nimród a kezdeti rettegés után önfeledten pancsolt a karúszóval és megtanulta kiköpni a benyelt vizet (ami egyébként a sikeres fogmosáshoz elengedhetetlen).

Szóval jó volt, végre Apával is sokat voltak éjjel-nappal, hetek óta semmi betegség, minden nap finom ebéd az asztalon, hajózás, strandolás, fagyizás, egy ruha per gyerek reggeltől estig - így könnyű az élet!

 

 

 

 

 

Az Egyéves

Boldi egyéves lett. Le is késtem a bejegyzést ma már egy éves egy napos.
Nagy buli volt, Berci szüleivel, Boldi keresztapjával, unokatestvéreimmel, nagynénémmel, "kis" öcsémmel.

Reggel Anyukám és Tibi is eljöttek, hoztak az ünnepeltnek túró rudit (amivel boldogan összemaszatolta magát és a környezetét), délután pedig megérkeztek a vendégek tortázni.

Sok mindennel le vagyok maradva, mert sok minden történik.

Csodálatos négy gyerekes anyukának lenni így, hogy a legkisebbel is "épségben" túléltük az első évet.
Tavaly ősz elején, reménytelennek tűnt a helyzet.....

Együtt esznek, alszanak, játszanak. Na jó Boldival azért még egy kicsit több a tennivaló de nem gondoltam volna, hogy el jön ez az állapot az életemben: elégedett vagyok mert bírom csinálni, van értelme csinálni, öröm csinálni, szeretem csinálni.
Jó ez így, négyen ahogy vannak.
Bírom.

Isten éltessen kicsi Boldi, Te legboldogabb egyéves!

Mozgásban maradni

Folyton van valami, ez a titka, hogy nem szomorkodunk annyira.
Bár nagyon hiányzik a víz, a nyaralás azért mégis csak megvagyunk mert amióta haza jöttünk egy perc nyugtunk sincs -  jó értelemben.

Szerdán Kori ovis társa Zoé jött el hozzánk (ő idén már iskolába megy) egész nap itt volt, békességben szeretetben játszott az összes gyerekkel. Amikor a kicsiket altattam Kori és Zoé olyan csöndesen eljátszottak kettesben, hogy egy szavukat nem lehetett hallani.
Este pedig egy kis kimenővel átmentem a szomszéd utcába ahol egy régi barátnőmmel Ágival és a nővérével Zsuzsival beszélgettünk és hangosan nevettünk éjjelig.
(Zsuzsiék lakásában lakunk most már egy éve.)

Csütörtökön mi mentünk Zoéhoz. kertes házban laknak, volt egy nagy medence is pont a gyerekekre tervezve. Itt is hasonlóan szépen játszottak, egy vita sem volt csak a kedves játék (ezt annyira szeretem!).
Melindával beszélgettünk, a gyerekek játszottak, ebéd után pedig minden annyira szép és jó volt, hogy este 7-ig maradtunk (Korit 9 körül hozta haza Melinda és Zoé).
Hát ez bizony nagyszerű nap volt!

Ma Berci neve napja van, reggel felköszöntöttük a gyerekekkel, este pedig sörözni megyünk.

Azért ez így most elég jó.

Haza jöttünk

Tudnék ott élni, mindig csak nézni, májustól szeptemberig fürödni, napozni.
Simi azt hitte örökre ott maradunk és már nem jövünk haza.
Olyan de olyan jó volt, hogy most nem olyan könnyű elbúcsúzni tőle.
Itthon vagyunk.
És nagyon hiányzik a Balaton.