A tavaszi napsütés csodákra képes.
Rég voltam már ennyire depressziós mint ezen a télen.
Azt hittem sosem lesz vége, hetekig nem tudtam kimozdulni a gyerekekkel.
Szörnyű volt.
Most minden nap kimegyünk, napozunk, játszunk Ninóval a homokozóban (én többnyire egy spar újságot lapozgatok a homokozó szélén amíg Ninó alkot - belefáradtam én már a rohangálok hintától a csúszdáig műsorszámba).
Drága kis Boldi 7 hónapos.
Nagyon sokat sír, most megint.
5-6 hónaposan nagyon jól érezte magát a földön, nézelődött tetszett neki a szabadság, most viszont ki van borulva, hogy nem tud kúszni, mászni csak vergődik mint egy bogárka. Miután jól lakott azután is képes sértődötten zokogni amíg fel nem veszem. Tehát látszólag semmi baja nincs csak kézben lenne.
Valójában meg menni szeretne már de még nem tud. Úgyhogy üvölt.
Séta közben a babakocsiban viszont elalszik, akkor nyugi van.
De az meg azért nem jó mert itthon nem alszik, amikor Nimród igen.
Ez a fél évestől egy évesig nem az én időm. Édes, aranyos, a növekvő fogával és a hurkáival de ez az elég a kaja nem elég (és a rémes kotyvasztás), nem tud meg mozdulni de akar, nem úgy alszik mint a többi sajnos - ez nem az én idegzetemnek lett kitalálva.
Úgy látom a bébiételt nem nagyon szereti, amit én csinálok azt jobban ha krumpli van benne, vagy banán.
A szoptatást még nem tudom beállítani.
Eddig igény szerint kapott, de a szilárd bevezetésével minden gyereknél el kezdtem a szigorítást ami egyiknél sem volt egyszerű - nekem viszont kell a rend már.
Szóval Bódi még nem érti sokszor csak tépi a ruhámat és fújtat, ezért néha megsajnálom és lakomázhat de lecsökkentettem a napi 10-et 6-7-re.
Szép fokozatosan.
Az éjszakát nem alussza át, ébresztgeti a tej illata, jó lenne ha nem így altatnám vissza de nem vagyok magamnál és hagyom neki.
De jó lenne ha nem kelne már emiatt....
(A többiek most alszanak egész éjjel egy szobában.)
A legviccesebb amikor Boldi nem akar kimaradni a nagyok játékából és addig hisztizik cirkuszol amíg be nem teszem a gyerekszobába a földre hozzájuk, ott aztán nézi a többieket és próbál fontoskodni egy két kocka odébb pöckölésével.
Ahogy Boldi nyílik, úgy Nimród tapad rám, egyre jobban.
Féltékeny ami érthető mert édesebbnél édesebb férfiak küzdenek a szeretetemért nap mint nap.
Korinak van egy kis gondja az oviban.
Ami nekem is gond mert szívemre veszem az effajta helyzeteket főleg ha a gyerekemről van szó.
Szóval van egy kislány. Ez a kislány néha rendes de többnyire parancsolgat, szerepeket oszt, főnökösködik.
Így lehetett, hogy az én lányom ne legyen menyasszony csak koszorúslány a farsangon, vagy nem lehet hercegnő a játékban csak boszorkány és ha valami nem tetszik ki van rúgva.
Nehéz ügy mert Kori szeretne is barátkozni ezzel a lánnyal de a szíve mélyén érzi is, hogy nem nagyon stimmel a dolog.
Szorongott emiatt, beszéltem vele, hogy van sok aranyos másik kislány az oviban, csoportban de csak nem tud megszabadulni ettől a helyzettől.
Így ma megint boszorkány lett pedig nem akart és félve mesélte el nekem, hogy az utasítás az volt, hogy gonoszkodjon mert ő egy gonosz boszorkány.
Dühöngtem magamban egy sort de aztán csak elmagyaráztam, hogy igenis mondja meg, hogy ő nem akar gonosz szerepet játszani, játssza az aki kitalálta, ha nem teszik akkor meg távozzon, hogy "nem érdekeltek"....
Már mindig reménykedem, hogy rendbe jön az ő kapcsolatuk ezzel a lánnyal, de csak nem akar és mindig az a vége, hogy kirúgja, vagy megalázza.
Kori nem ilyen. Ő érti, és tudja, hogy ez nem jó. Ő nem mond és tesz ilyet mással pedig Kori is erőszakos és akaratos és meg vannak a hibái és a gyengéi, de intelligens, jólelkű és empatikus (a másik lány egyke).
Úgyhogy sakk matt, csak emésztem magam mert váltani nem tud, csak hagyja, hogy ezt csinálják vele.
Az is fáj, hogy szegény először megpróbálta letagadni ami ma történt, én minden nap megkérdezem, hogy mi volt az oviban és ma elhessegette a témát, hogy nem emlékszik. Aztán suttogva csak el mondta.
Azt sem akarom, hogy ne bízzon bennem mert én felhúzom magam ezen, hogy hagyja, hogy hülyét csináljanak belőle de igazából meg úgy érzem tudnom kell mi folyik az oviban, hogy segítsek neki a szorongásain.
Simi nagyon nyitott és vicces lett. Kezdi élvezni az ovizást, tudja a neveket, tud a pajtásairól mesélni, megtanulja a verseket, dalokat, szóval kezdi felvenni a tempót.
Végre!
Olyan sok hónap után, megint találkozom emberekkel és beszélgetek.
Pedig annyira elszoktam tőle.
De jót tesz nagyon.
Itt a tavasz!
