A nagy Nagy család
A nagy Nagy család
2011. október 31., hétfő
Korika "megboldogulása"
Kori sokat sírt a délutáni elalvás előtt, mivel hisztivel került ágyba, nem akart enni utána meg akart aztán megint nem akart.
Berci bezavarta az ágyába, hogy aludjon majd eszik ha felébredt.
Kori persze megsértődött és sírt az ágyában. Amikor felébredt kérdeztem tőle, hogy sokáig sírt-e mielőtt elaludt volna.
- Igen, de végül MEGBOLDOGULTAM és azt játszottam, hogy erőművész vagyok.
Én: - Igen, és hogyan?
- Hát így...
Azzal megmutatta, hogyan tekerte teljes erővel maga köré a legszebb lányos pólója kis kötőjét addig amíg az egészen rondára ki nem nyúlt.
A póló kötőjének annyi de legalább Kori megboldogult és nem sírt tovább...
Berci bezavarta az ágyába, hogy aludjon majd eszik ha felébredt.
Kori persze megsértődött és sírt az ágyában. Amikor felébredt kérdeztem tőle, hogy sokáig sírt-e mielőtt elaludt volna.
- Igen, de végül MEGBOLDOGULTAM és azt játszottam, hogy erőművész vagyok.
Én: - Igen, és hogyan?
- Hát így...
Azzal megmutatta, hogyan tekerte teljes erővel maga köré a legszebb lányos pólója kis kötőjét addig amíg az egészen rondára ki nem nyúlt.
A póló kötőjének annyi de legalább Kori megboldogult és nem sírt tovább...
A mi szünetünk
Vasárnap kirándulni mentünk Orsiékkal. A gyerekek nagyon élvezték az őszi erdő nyújtotta örömöket (makkgyűjtés, madárfészekre lelés, kalapos gomba nézegetése, botozás, séta).
A 2 órás kirándulás mindenkit megviselt (jó értelemben), Nagypapa finom ebéddel várt minket a Labiba ami Simike névnapi valamint Samu fél éves köszöntésével - tortázással - zárult.
Simi a keresztszüleitől egy csodálatos piros ruhás schleich bajvívó lovagot kapott,, a nagyszüleitől pedig könyvet és rajzoló felszerelést.
A 7 unokatestvér a 2 legkisebb kivételével együtt aludt ("bacilusok egyesüljetek!").
Simike estére belázasodott és ezt töretlenül folytatja hétfőn is.
A 2 órás kirándulás mindenkit megviselt (jó értelemben), Nagypapa finom ebéddel várt minket a Labiba ami Simike névnapi valamint Samu fél éves köszöntésével - tortázással - zárult.
Simi a keresztszüleitől egy csodálatos piros ruhás schleich bajvívó lovagot kapott,, a nagyszüleitől pedig könyvet és rajzoló felszerelést.
A 7 unokatestvér a 2 legkisebb kivételével együtt aludt ("bacilusok egyesüljetek!").
Simike estére belázasodott és ezt töretlenül folytatja hétfőn is.
2011. október 30., vasárnap
Misi ausztrál ajándéka
Misi, Berci unoka-nagybátyja (ha van ilyen) most nősült, itt Magyarországon. Nemsokára haza mennek Ausztráliába, küldött a gyerekeknek kis pólót és sapkákat.
Tegnap Berci haza hozta és a gyerekek sorra vették egymásra a színes ruhákat. Annyira örültek, hogy csak na! Simiről és Ninóról nem lehetett levenni, ebben aludtak.
Tegnap Berci haza hozta és a gyerekek sorra vették egymásra a színes ruhákat. Annyira örültek, hogy csak na! Simiről és Ninóról nem lehetett levenni, ebben aludtak.
Október 28.
Pénteken Simonka neve napja volt.
Betegesen ünnepeltünk de azért nagy volt az öröm.
Tündi dédnagymama küldött pénzt, így megkaphatta az óriás tűzoltó autót (szirénával, fecskendővel, létrával) amilyet nagyon szeretett volna.
Simi nagy öröme után aztán sikerült jól összeveszniük a testvéreknek (ami azóta is tart), hogy ki és hogyan játsszon a nagy ajándékkal. Még jó, hogy ennyien vannak, mindenki ugyanannak örül és még időben megtanulják a megosztást.
Kapott tőlünk még egy kalózos kirakót amit egyre ügyesebben rak össze, Nagymama is megérkezett az Ali baba és a negyven rabló könyvel.
Ninóka még lázas volt pénteken is (utána elmúlt), Kori kruppja is enyhült, Simike pedig egyre jobban náthásodott. A doktorbácsitól indultunk neki a 4 napos szünetnek aki jót mosolygott azon, hogy "jó kis klinika lesz nálunk megint".
Adok én vitamint, fújom az orrukat sóval de ennek ellenére mindent haza cipelnek az oviból.
Ha a picik náthásak az rémes mert akkor szívni kell egyfolytában és kenik mindenfelé, Kori és Simi már fújják szerencsére és a szájuk elé teszik a kezüket úgyhogy az a jobbik eset. Egy kis láz pedig már meg se kottyan az intenzív osztályunkon, csak Boldi ne legyen lázas.
Bódi uraság pénteken lett 2 hónapos. 5670 gramm és nem tudom eldönteni, ő a rendesebb kisbabám vagy Simi volt az. Semmi gond nincs vele, könnyen elalszik, szépen eszik, csak nagyon ritkán lesz mérges és akkor is könnyű megnyugtatni.
Éjjel eszik kb. háromszor, de már nem marad ébren evések után hanem gyorsan vissza alszik (mellettem).
Nevetgél, gőgicsél, nézelődik, gyakran a feje fölött forgó kisvonattal és autóval beszélget és amikor felvesszük nem győz hova nézni olyan sok érdekes dolgot lát.
2 napja nincs náthája (adtam neki sumbacus nigrát és cebion cseppeket), jó lenne ha csütörtökön megkaphatná a 2 hónapos oltást.
A helyzet változatlan olyan téren, hogy semmire nincs időm amire szeretném, hogy legyen. Nagyon gyorsan eltelik egy nap és sosem érem magam utol ezt hol nehezebben hol jobban viselem.
Imre atyához az állandó betegségek miatt Boldi születése óta nem sikerült eljutni pedig nagyon hiányzik léleküdítő beszéde.
Betegesen ünnepeltünk de azért nagy volt az öröm.
Tündi dédnagymama küldött pénzt, így megkaphatta az óriás tűzoltó autót (szirénával, fecskendővel, létrával) amilyet nagyon szeretett volna.
Simi nagy öröme után aztán sikerült jól összeveszniük a testvéreknek (ami azóta is tart), hogy ki és hogyan játsszon a nagy ajándékkal. Még jó, hogy ennyien vannak, mindenki ugyanannak örül és még időben megtanulják a megosztást.
Kapott tőlünk még egy kalózos kirakót amit egyre ügyesebben rak össze, Nagymama is megérkezett az Ali baba és a negyven rabló könyvel.
Ninóka még lázas volt pénteken is (utána elmúlt), Kori kruppja is enyhült, Simike pedig egyre jobban náthásodott. A doktorbácsitól indultunk neki a 4 napos szünetnek aki jót mosolygott azon, hogy "jó kis klinika lesz nálunk megint".
Adok én vitamint, fújom az orrukat sóval de ennek ellenére mindent haza cipelnek az oviból.
Ha a picik náthásak az rémes mert akkor szívni kell egyfolytában és kenik mindenfelé, Kori és Simi már fújják szerencsére és a szájuk elé teszik a kezüket úgyhogy az a jobbik eset. Egy kis láz pedig már meg se kottyan az intenzív osztályunkon, csak Boldi ne legyen lázas.
Bódi uraság pénteken lett 2 hónapos. 5670 gramm és nem tudom eldönteni, ő a rendesebb kisbabám vagy Simi volt az. Semmi gond nincs vele, könnyen elalszik, szépen eszik, csak nagyon ritkán lesz mérges és akkor is könnyű megnyugtatni.
Éjjel eszik kb. háromszor, de már nem marad ébren evések után hanem gyorsan vissza alszik (mellettem).
Nevetgél, gőgicsél, nézelődik, gyakran a feje fölött forgó kisvonattal és autóval beszélget és amikor felvesszük nem győz hova nézni olyan sok érdekes dolgot lát.
2 napja nincs náthája (adtam neki sumbacus nigrát és cebion cseppeket), jó lenne ha csütörtökön megkaphatná a 2 hónapos oltást.
A helyzet változatlan olyan téren, hogy semmire nincs időm amire szeretném, hogy legyen. Nagyon gyorsan eltelik egy nap és sosem érem magam utol ezt hol nehezebben hol jobban viselem.
Imre atyához az állandó betegségek miatt Boldi születése óta nem sikerült eljutni pedig nagyon hiányzik léleküdítő beszéde.
2011. október 28., péntek
Betegség újabb kör
Csak, hogy ne örüljek annyira, csak, hogy ne legyen nyugtom, csak, hogy megint ne aludjunk éjszaka: betegek.
Nino lázas (38,5), Kori köhög (éjszakai ugatás), Siminek folyik az orra (egyfolytában).
Ezzel fognak pingpongozni a következő négy napban és talán az egész őszi szünetben, hogy ne legyen egy perc unalom és tökéletesség az életünkben.
Voltunk orvosnál aki mondta, hogy most gége vagy/és hasmenéses vírus terjeng.
Valamit megint haza hoztak 2 hét betegség és 4 nap ovi után.
Azt mondjuk megkérdezném a kantáros nadrágos kisfiú anyukájától, hogy miért viszi aznap óvodába a gyerekét amikor az ugatva köhögi tele a termet bacilussal....szegény gyerek, szegény mi.
Nino lázas (38,5), Kori köhög (éjszakai ugatás), Siminek folyik az orra (egyfolytában).
Ezzel fognak pingpongozni a következő négy napban és talán az egész őszi szünetben, hogy ne legyen egy perc unalom és tökéletesség az életünkben.
Voltunk orvosnál aki mondta, hogy most gége vagy/és hasmenéses vírus terjeng.
Valamit megint haza hoztak 2 hét betegség és 4 nap ovi után.
Azt mondjuk megkérdezném a kantáros nadrágos kisfiú anyukájától, hogy miért viszi aznap óvodába a gyerekét amikor az ugatva köhögi tele a termet bacilussal....szegény gyerek, szegény mi.
2011. október 27., csütörtök
Csütörtök hisztivel és köszönettel
Kettővel is nagyon nehéz elindulni itthonról. A játszóra mentünk meg sétálni.
Nimród olyan nevetőgörcsöt kapott a homokozóban amikor mindig kivertem a kezéből a homokos lapátot, hogy egy anyuka a kisfiával a csodájára járt.
Ebéd után elhoztam a nagyokat az oviból és annyira örültek!
Játszótér után bepakoltam Ninót és Boldit a kocsiba és leszáguldottunk az ovihoz, hogy megmentsük a két bentalvót. Megígérték, hogy itthon alszanak ha haza hozom őket.
Siminek sikerült, Korinak viszont nem és ettől olyan elviselhetetlenül hisztisen telt az egész délután, hogy a régi szép időket idézte fel bennem (amikor egyáltalán nem bírtam a dackorszakos Korinkával).
Zsófi jött segíteni, hozott Siminek Dzsekszperós matricát, meg almatortát habbal és egész jól viselte ezt az üvöltős hangzavart és verekedést meg hisztit amit főként Kori kezdeményezett de a többiek is szívesen csatlakoztak.
Kemény volt ez a délután én majdnem kirohantam a világból, de azért mégis maradtam, lementünk a játszóra, hogy mindenki kiszellőztesse a fejét. Kori is lenyugodott és játszott mellettem, Simi és Ninó pedig a hintában lelt nyugalomra. Boldi aludt a kocsiban mint egy áldott jó gyerek (tényleg az!).
Hamar ágyba kerültek, Zsófival pedig beszélgettünk amíg Berci haza nem érkezett.
Megint le kell írnom, hogy mennyire jó itt lakni.
Az első otthonunk:
....ahova nem fúj be a hideg szél a nyílászárókon
.....ahol nem kell beállítani a fűtést mert jön magától
.....ahol nem kell spórolni a vízzel
..... ahol járkálhatok papucs nélkül akkor sem fázom
......ahol könnyű eltüntetni a mosatlan edényt
........ahol gyorsan száradnak a ruháink
............ahol elférnek a gyerekek
.......ahol mindenki nyugodtan alhat
........ahova szívesen várok vendéget
.......ahol könnyű rendet tartani mert mindennek meg van a helye
........és ami igazi meleg otthon egy ilyen nagy családnak.
Köszönet mindenért!
Nimród olyan nevetőgörcsöt kapott a homokozóban amikor mindig kivertem a kezéből a homokos lapátot, hogy egy anyuka a kisfiával a csodájára járt.
Ebéd után elhoztam a nagyokat az oviból és annyira örültek!
Játszótér után bepakoltam Ninót és Boldit a kocsiba és leszáguldottunk az ovihoz, hogy megmentsük a két bentalvót. Megígérték, hogy itthon alszanak ha haza hozom őket.
Siminek sikerült, Korinak viszont nem és ettől olyan elviselhetetlenül hisztisen telt az egész délután, hogy a régi szép időket idézte fel bennem (amikor egyáltalán nem bírtam a dackorszakos Korinkával).
Zsófi jött segíteni, hozott Siminek Dzsekszperós matricát, meg almatortát habbal és egész jól viselte ezt az üvöltős hangzavart és verekedést meg hisztit amit főként Kori kezdeményezett de a többiek is szívesen csatlakoztak.
Kemény volt ez a délután én majdnem kirohantam a világból, de azért mégis maradtam, lementünk a játszóra, hogy mindenki kiszellőztesse a fejét. Kori is lenyugodott és játszott mellettem, Simi és Ninó pedig a hintában lelt nyugalomra. Boldi aludt a kocsiban mint egy áldott jó gyerek (tényleg az!).
Hamar ágyba kerültek, Zsófival pedig beszélgettünk amíg Berci haza nem érkezett.
Megint le kell írnom, hogy mennyire jó itt lakni.
Az első otthonunk:
....ahova nem fúj be a hideg szél a nyílászárókon
.....ahol nem kell beállítani a fűtést mert jön magától
.....ahol nem kell spórolni a vízzel
..... ahol járkálhatok papucs nélkül akkor sem fázom
......ahol könnyű eltüntetni a mosatlan edényt
........ahol gyorsan száradnak a ruháink
............ahol elférnek a gyerekek
.......ahol mindenki nyugodtan alhat
........ahova szívesen várok vendéget
.......ahol könnyű rendet tartani mert mindennek meg van a helye
........és ami igazi meleg otthon egy ilyen nagy családnak.
Köszönet mindenért!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)