Amióta nem jár oviba - mert beteg - azóta elvétve költözik hajnalban, legtöbbször csak korán reggel 7 körül jön, mert most átalussza az éjszakát. Ovis időszakban szinte mindig megjelent 3-4 körül és amikor nincs erőnk vissza kísérni és megbeszélni vele, hogy még aludjon egy kicsit a galérián és csak reggel jöjjön akkor nem valami pihentető az éjszaka hátralevő része, Kori ugyanis izeg-mozog, vetődik, tekereg közöttünk. 3 hete azonban tényleg csak ritkán érkezik. Holnaptól viszont megint megy oviba egy kicsit lehet, hogy visszatér az éjjeli ébredés - nem lenne jó.
Nimródot 5 körül kell áthozni mert felsír és nem akar a saját ágyában vissza aludni ezért gyorsan kikapom, magam mellé veszem nehogy a nagyok felébredjenek (ha még ott vannak egyáltalán) és egy kis tea után alszik tovább mellettünk és csak 7 - 8 körül kel.
Az ő "helye" kettőnk között a fejünknél van tehát Kori fölött úgymond. Hetek óta minden reggelünk ilyen. Nimród is szeret tekeregni és vetődni közöttünk, néha felsír mintha nem akarna tovább aludni de ha nem veszünk tudomást a akcióról akkor megunja és elalszik (csendesen vissza helyezni az ágyába viszont lehetetlen úgyhogy marad ez a megoldás amíg nagyobb nem lesz). A bal oldalamon kapott helyet.
A legújabb vendégünk Simi (mostanában Simkóta néven ismert). Ő a legszolidabb és legcsendesebb költöző. Eddig szinte kivétel nélkül végig aludta az éjszakákat, nem is emlékszem mikor kellett kelni hozzá talán ha néha felsírt akkor megnyugtattuk de őt nem kellett áthozni már nem is emlékszem mióta.
Pár napja azonban ő is eltulajdonította az ágynak egy maradék szegletét, a jobb oldalalom az ágy karfájára lapulva.
Észrevétlenül érkezik, bebújik mellém és meg sem mozdul, nem fészkelődik, ici-pici helyen elfér és nem zavaró.
Persze jobb lenne ha nem jönnének át, szívesen átaludnám az éjszakát úgy ahogy azt kell(ene) mert minden egyes gyerek érkezésére felébredek és odébb húzódom hol jobbra hol balra végül kitekert pozícióban fekszem csak, hogy ezek a kis megszállók aludjanak még egy kicsit reggel de az a hajnali pár óra már egyáltalán nem kényelmes és pihentető.
Azért jót mosolygok mert olyan édesek amikor megérkeznek és oda fészkelnek és helyet túrnak és elfoglalják a saját kis lakrészüket és alszanak tovább.
Ők egyre nagyobbak lesznek az ágyunk viszont nem nő velük arányosan úgyhogy nem tudom mi lesz később.
De ez most nem is fontos.
Ma reggel így néztek ki az ágyunkban miután egyszerre ébredtek:
Körjáték és szeretetáradat
