Egy hónapig tartott mire mindenkin végigment az influenza, ovisokon egy kis szalmonella, Simin egy majdnem tüdőgyulladás, Domin arcüreggyulladás előtte meg féreghajtás - ilyen finomságok jutottak az idei télre.
Nimródnál magas lázzal kezdődött aztán vonyítós hasgörcsbe csapott át a dolog azt hittem vakbélgyulladása van aztán kiderült, hogy csak szalmonellás szegény. Boldi ugyanezt eljátszotta egy nap csúszással nagy sírással, kevesebb vonyítással, az ő székletét nem vizsgálták de ő is itthon maradt hetekig. Azt mondták az idei influenza ilyen hasas vagy légúti de aztán a városban egy másik oviban szalmonella járvány lett - úgy látszik mi sem maradhattunk ki belőle (csak az a bökkenője, hogy hiába van jól a gyerek egy hét után, még hetekig vizsgáltatni kell hogy biztos meggyógyult e.)
Kori jött lázzal, fájdalommal, levertséggel ami aztán még tartott a láz után vagy egy hétig.
Simi hetekig köhögött néha belázasodott meg legyengült úgyhogy 2 hétig ő sem lépett be a suliba, aztán vissza fordult a dolog, a röntgenig nem jutottunk el, nem lett tüdőgyulladása!
Domikát meg nem volt szívem vinni ha már mindenki itthon volt ő meg boldogan ugrált a betegek fején meg puszilgatta őket és bebújt melléjük úgyhogy csak idő kérdése volt, ráfertőződött a náthájára úgyhogy egy sikertelen (kiütést csináló) Augmentin után Zinnatot kapott ami 1 hét alatt rendbe tette a légútjait és elrontotta a beleit.
Na szóval volt itt minden, Berci is beteg lett és én is felváltva vittük őket a rendelőbe, órákat vártunk és én hol lemondtam a tanítást hol bevonszoltam magam és hála Istennek mindig volt valaki aki segített itthon. Szép része is volt a dolognak, sokáig aludtunk és néhány családi filmet megnéztünk együtt ami Berci esti munkái miatt egészséges helyzetben amúgy lehetetlen.
Úgyhogy mikor gyógyulóban de még elfekvőben voltunk akkor már boldogok voltunk.
A visszarázódás rémes volt de sikerült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése