A gyerekekről Mikulás környékén

Kori nagyon köhögött. Most úgy néz ki kijött belőle. Ő az első kruppos gyerekem aki megtartotta ezt a köhögős fuldoklást 7 éves korára is.
Nimród a második. Ha elkap valami köhögős cuccot nem tud leállni esténként. Nehéz hallgatni és elviselni is, szegény meg szenved tőle rendesen. A hideg salvusos párásítás beindult nálunk.
 Ha hurutos lesz onnan már jobb a helyzet.

A hét utolsó munkanapján mindenki ment oviba és iskolába (éppen jól volt mindenki), még szép mert a Mikulás jött mindenhova!
Délben össze szedtem a gyerekeket és a Labancba mentünk onnan pedig Berci apukájának a munkahelyére ahol Mikulás program várt minket (meg  a többi gyereket). Először énekeltek a Mikulásnak (aranyosan, kézen fogva a Nagy testvérek) utána kaptak csomagot és voltak állomások feladatokkal amiket ha teljesítettek színezhettek hóembert a végén pedig beválthatták ajándékra a pontjaikat.
A kézműves asztaloknál Nimród volt a legkitartóbb, ő sóliszt gyurmázott, készített asztali díszt és karácsonyfa díszt is, mindent nekem ("mert imádlak anya!"), a többiek rajzoltak, színeztek és egy kicsit sóliszt gyurmáztak.
Hazafelé Nimród elsírta magát az autóban: "Anya, potyognak a könnyeim, nagyon elszomorodtam mert olyan szép volt ez a nap és most véget ért....".
Otthon pedig belázasodott szegény.
 
5-én este csizmapucolás volt, és izgalom de azért csak elaludtak 10 óra felé. Hajnalban viszont nagyon korán keltek és énekeltek mielőtt közel mentek volna az ablakhoz. Jaj nagyon édes ez a lelkesedés, öröm, hogy tele vannak a kis csizmák. Ahogy pedig Domika kis ajándékának örvendeztek hát nagyon megható, hogy örülnek annak ha a kicsi testéverük is kap ajándékot! A makói és velencei Mikulás is ide látogatott úgyhogy bőséges volt a csizmák tartalma.
Szép volt a reggel bár Nimród akkor kezdte ezt a köhögést hőemelkedéssel. Így nem tudtunk elmenni a város karácsonyra ahol  Bercinek muszáj volt fotóznia. Egyébként is szakadt az eső.
Otthon csoki evés meg játék meg ebéd következett.
Korit elvitték Lauráék az Arénába Havasi Balázs koncertre. Nagyon nagy program volt, utazás, két felvonás este pedig náluk aludt vendégségben. Csodásan érezte magát. Tetszett neki a "szerecsen énekesnő és Radics Gigi is".

Vasárnap mise után Nagymama és Nagypapa házában is jött a Mikulás, délután pedig nagy családi ünnepségre gyűltünk össze mert Domika holnap lesz 1 éves, Zalán másod unokatestvér holnap után lesz 1 éves és vannak még páran a házban akik decemberi születésűek őket is felköszöntöttük.

Kori itthon volt a hét elején a köhögés miatt. Sokat nevettünk kezd olyan lenni a poénkészlete mint az enyém és ez nagyon szórakoztató, hogy együtt tudunk sok mindenen nevetni. Leveleket hordott ki a szobájából amin efféle üzenetek álltak:
"Kedves Orsolya! Ha tudod mi az a bándzsi dzsámping kérlek gyere be a szobámba, ha nem akkor is. "
egy másik:
 "Kedves Orsolya! Mivel a fia Domi egy kicsit rosszcsont és nincs megelégedve azzal amit csinál, nyugodtan hozza át hozzám a Tekergő utca 5-be ahol nyugodtan megbeszélhetjük hogy hogyan viselkedik Domi. Üzeni Kornélia".
Szóval sokat nevettem ő pedig sokat olvasott mert a könyvtárban jól felpakoltuk otthonunkat lányos olvasmányokkal.
Azontúl pedig zongora darabot írt.

Boldika szuper óvodázó lett. Nincs vele baj, reggel ha jókedvűen indul akkor olyan is a nap, délután is vigyorog. Itthon pedig egészen aranyos amikor nem a Domin fekszik akkor különösen. Mondjuk nem száll le rólam egy percre sem és mindent olvassak el és csináljak meg és gurítsam az autót amikor együtt vagyunk. Odáig van a szuperhősökért Batman Pókember, Superman, Vasember minden akar lenni, mindennek képzeli magát, beöltözik és úgy csinál. Nagyon vicces mert közben meg mini a teste.
Minden lehet lézerkard amit nem fél használni.
Ő nem maradhat ki semmiből, neki mindenből kapnia kell, mindent akar csinálni, "én is én is". Nem egy elveszett gyerek az biztos. Legsértőbb számára ha azt mondják a többiek, hogy neki nem lehet mert ő kicsi. Na azt nem viseli el....

Simi nagyon ügyes az iskolában. Szépen ír, jól olvas csak egy kicsit lassú mert jól akarja csinálni nem összecsapni ahogy a többiek. Így van, hogy nem fejez be mindent hanem itthon pótolja viszont szó nélkül megcsinálja és kész. Úszáson is ügyes bár állítólag oda nem szeret járni mert mindig ő az utolsó az öltözésben és ettől ki van borulva. Kértem, hogy próbáljon meg olyan gyorsan öltözni mint Superman de azt állítja az neki az nem fog sikerülni .
Egyébként azt hiszi, hogy az osztályban nem szereti senki és nem akar vele játszani senki pedig ez nem igaz mert ahányszor Berci viszi látja, hogy szeretik, várják köszönnek neki, és valahányszor én hozom el a napköziből mindig jókedvűen társasozik  vagy éppen bolondozik valakivel. Az udvaron állítólag szokott egyedül kószálni (ezt Kori mondja)  de szerintem ez olyan "magányos hős" szindróma valahogy magára erőlteti ezt a szerepet ott kint. Próbálunk vele beszélni biztatni, hogy ne higgye, hogy tényleg nem szereti senki mert tudjuk, látjuk, hogy ez nem igaz. Azt hiszem ez inkább nekem szól. Nagyon szeret itthon mérgesen nézni, megharagudni, megsértődni és akkor olyan de olyan fájdalmasan vagy mérgesen néz rám, ahogy csak tud.Pedig van közös napunk, a kedd, akkor előbb elhozom és itthon leckét írunk, meg beszélgetünk amig nem kell a többiekért menni.
Van benne egy kis világfájdalom és ezzel azt is elárulom, hogy nem csak kívülről hasonlít rám...

Nimród pedig olyan hullámzó, hogy nagyon!
"Köszönöm Nimród, hogy megcsináltad amit kértem! - Szívesen Anya! És tudod miért? Mert imádlak!" .
Egy kicsivel később pedig: "Hagyjál békén! Miattad volt!".
Úgy meg tud sértődni, hogy semmi nem rángatja ki onnan. Múltkor azon borult ki, hogy én mondtam meg az oviban, hogy nem alszik bent aznap és nem ő szólt. Vagy ha nem oszthat ki valamit amit szeretne.
Finom kis rezdülések ezek, játszmák amin teszteli, hogy mennyire figyelek rá, mennyire szeretem, milyen helyet foglal el a családban. Nagyon tud szenvedni ha nem kapom el éppen ezt a rezdülést mert fáradt vagyok figyelmetlen, türelmetlen és vannak még négyen rajta kívül.
De olyan bújós közben, és beszélgetős és kíváncsi. Nagyon szeret oviba járni mert vannak barátai akikkel remekül szórakozik.
És nem szeret a többiek előtt öltözni az oivban és nem szereti a harisnyát csak a tapi nadrágot.
Szóval lelke van.
"Anya olyan gyönyörű voltál amikor megszületett Domika és ott feküdtél az ágyban és mi oda mentünk hozzád és az a fényes volt a hajadban!" (az a fényes az a fólia volt a fejemen a melírozott tincseimmel...).
És érdekes dolgokat kérdez: "Anya, mennyit kell iskolába járnom, hogy én is lakásnéző lehessek?".
/A lakásnézők akik jöttek megnézni, megvenni a  lakást ahol most lakunk/.
"Anya én nem iszok körmös teát!" - a köröm a citrom darabka benne.
Szóval Nimród különleges.

Mindegyik az.

Domika pedig lépeget hármat, négyet magától. Még mindig mindent a szájába vesz ezáltal ön-és közveszélyes. Felfedez, nagyon megy és már nem jön elő ha hívom hanem rosszalkodik tovább.
Gyönyörű pofikája és haja van (Berci szerint "körtemuzsika").
Egészen jól eszik, napközben 3 órát alszik az erkélyen bebugyolálva (ha ez nem jön össze mert menni kell valakiért, valamiért akkor ugrik a jókedv és nyűgös egész nap). Éjjel külön szobában alszik és sokkal jobban mint amikor velünk volt. 3-szor kap még anyatejet hamarosan forralok neki rendeset.
Nagyon hangos, nagyon visít és minden TE, TE meg TE.

Csuda aranyosak.