Az egészség

Kori éjjel lázas volt. Nem magas de ahhoz pont elég, hogy rosszul aludjon és én is éberen töltsem az éjszakát. Ma jól van, ha ennyivel megússzuk akkor már örülök. Reggel azért lementünk a doktor nénihez mert mégis csak hétvége jön. Ott kiderült, hogy pont jókor érkeztünk mert Nimródnak előre kell hozni a hétfői oltását ma 11-re mert a doktornéni nem lesz hétfőn. Úgyhogy a gyógyszertár után Korival haza jöttünk, össze pakoltam az összes gyereket mivel Berci ment dolgozni és elindultunk még egyszer.
A karaván. Kocsival mentünk nem akartam, hogy Kori sokat gyalogoljon, de még így is volt 200 méter a rendelő az autótól és ott bent is elég nagy felfordulást rendeztünk. Simike valamilyen okból kifolyólag el kezdett zokogni pedig a tanácsadói rendelőről igazán nem lehetnek rossz élményei hiszen ott még egy oltást sem kapott, ő mégis kiborult. Kori meg ki akart menni egyfolytában úgyhogy őt is meg kellett fékezni. Nimród viszont hősiesen tűrte a szúrásokat és engem sem viselt már meg annyira mint az első gyerekemnél, hogy oltást kapott a pici.

Minnél több gyerekem van annál könnyebben viselem ezeket a dolgokat. Most Nimród szem átfújásán van a sor mert szegénynek úgy tűnik szűk a könnycsatornája vagy teljesen el van záródva. Ezt tőlem örökölte meg a nővérkéjétől de első lévén ő megúszta mert eleget masszíroztam éjjel-nappal. Legkisebb fiammal viszont nem kis szervezés árán indulhatunk útnak a klinikák felé a jövő héten vagy utána. Amikor meg tudjuk oldani.

Az egészség a legfontosabb. Mindig bőszen bólogattam mikor "az idősek" ilyen bölcsességekkel láttak el. Fiatal fejjel még nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget ennek a mondatnak, a betegség egyenlő volt azzal, hogy nem kellett iskolába mennem és ez nekem nagyon tetszett akkoriban de most, hogy anya vagyok és feleség és a családom a legfontosabb most tényleg sokat gondolok arra, hogy minden rendben legyen velük és persze velünk is. Mert az egészség a legfontosabb. Mostmár én is bőszen mondogatom azt amit annak idején elengedtem a fülem mellett.