A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2017. május 11., csütörtök

Kicsi Bódi kicsi bódítása

Régóta nyugtalanított Boldinak a Joe Cockeres hangja amivel hallhatóan sokszor szenved mert hol elmegy hol elcsuklik mindig reszelős és erőltetett az ének pedig hát az valahogy nagyon nem megy.
Amióta dolgozom kevés időt szánok a "feleslegesnek" tűnő orvosi vizsgálatokra, örülök ha hét elején elintézem amit a tanítás miatt hét vége felé már nem tudok. Hát Boldival is így voltam csak halogattam a fül orr gégészetet végül eljutottunk 2 hete ahol arra jutott a doktornő, hogy először ki kell zárni a szervi elváltozást, utána lehet helyes hangképzésre és logopédiára irányítani. Laryngoscopiát írt elő a doktornéni ami altatásos tükrözést jelent.
Ahogy közeledtünk az időpont felé mindenféle történt a családban,a munkában csak, hogy ne menjen simán az ügy, hogy ne menjek bele nyugodtan a dologba, nátha, fertőzések, főpróbák ahol én zongorázom az egész alsónak szóval minden minden. De aztán sok sok ima után eljött  a csütörtök reggel és Berci el tudott vele indulni a kórházba én pedig a gyerekek és dolgaim elrendezése után mentem utánuk ahol Boldival még 2 órát tölthettünk mielőtt elvitték. Nagyon ijesztő bármilyen kis beavatkozás, hogy hogy reagál, hogy felébred e hogy mit találnak. Mindig az ijesztő ami van na meg a bizonytalanság és kiszolgáltatottság. De Berci ott volt és ő mindig stabil és megnyugtató ami jól kompenzálja az én aggódós gyengeségeimet. Az orvosok és ápolók mind nagyon aranyosak, kedvesek voltak. Boldi végig bolondozott jókedvű volt de azért nagyon izgult mert sokat kérdezett és ugrabugrált az ágyban de nagyon tetszett neki "a másik száj" a kezében ahol tud inni (branül) és végig egy kis kinder autóval játszott amit még lent kapott az előkészítőben és amit elneveztünk "Vissza a jövőbe kocsinak" úgyhogy azt mondogatta, a reszelős hangján, hogy doki doki doki amin én egyfolytában nevettem a szobatársaink pedig igencsak csodálkoztak....
12-kor Berci kísérte le a műtő elé és ő várta végig amíg elaltatják és a 10 percet amig a beavatkozás tartott. Ezalatt volt része ölelésben ("mert az ingyen jár" - mondta neki Mariann a nővér), meg egy ájult anyukában (aki szerencsére nem én voltam), Bruce Willissel is találkozott aki  a beteghordó (és ő hívta magát így) nagy darab kopasz férfi (Boldika kedvence volt) és Berci a karjában aludhatott el Boldika aki először valami furcsát érzett aztán elernyedt és akkor elvitték a műtőbe.
Végig mindenki kedves volt és megértő, gyerek - és szülőbarát.
Aztán felhozták ezt a kicsi fiút az osztályra kb 25 perc mulva Bruce kezében aludt jött utána Berci és az altatós orvos, letették hasra az ágyra én meg azt hittem valami baj van de megnyugtattak, hogy aludjon csak minden rendben ha felkelt és evett ivott, akkor haza mehetünk. Egyébként meg nem találtak semmi rémes elváltozást vagy csomót csak az erőltetés látszik a hangszalagjain amit a foniátrián és a logopédián kéne orvosolni.
Hála Istennek!
Ezen is túl vagyunk!
Estére együtt voltunk, kicsit szedettvedett viharvert családként de akkor is együtt!

            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése