Fèlelmeim

Tudom, hagyjam abba.
De hát olyan nehèz úgy letennèm az összes terhet de nem megy.
Nem tudom mikor nagy a baj ès mikor ijesztgetès úgy látszik keresztem, hogy nem szabadulok az egèszsègügytől sem èn se a gyerekek.
Mert bar amióta lekvározunk nincs annyi betegsèg sőt elenyèsző, azèrt kórok vannak meg ijesztgetès bőven főleg a legkisebbnèl ès nem akarom nem akarom nem akarom!
Szeretnèm hinni hogy Dominak csak átmeneti laktozèrzèkenysège van szeretnèm hinni hogy csak valami virus vagy jön a foga szeretnèm hinni hogy nem ètelallergiás szeretnèm hinni hogy semmit nem kell tennem ès egyszercsak rendeződik az a nyákos kaki ami már kisèrt minket egy ideje vagyis hol kisèrt hol nyoma sincs.
De nem megy mert nyomaszt ès olyan egyedül vagyok a nyomasztásommal hogy nagyon. Mert kèt babával már megjártam a gasztrot hála Istennek teljesen feleslegesen de ugy faj hogy harmadszorra is oda kell vánszorognom ès adja Isten hogy megint teljesen feleslegesen.
Utálom ezt az èrzèst ezt a szorongást hogy van e baja vagy csak sok egybeesès miatt kell megint orvoshoz vinnem.
Talán csak fèlek hogy kiderül valami szörnyűsèg vagy csak elegem van a felesleges körökből vagy csak a kivizsgálásokból vagy csak nem látok rajta semmi rosszat az időnkènti rossz kakin kivül vagy csak megártott a 8 èv itthon de ugyis az lesz hogy viszem mert addig nem nyugszom mig nem mondanak valamit mert èn már csak ilyen vagyok sajnos.