Mutattam a fotótokat a férjemnek hátha ismeri a te férjed. Ő is vitorlázott sokat igaz régebben, úgy 16 éves kora körül, nyert bajnokságokat is. Utána elkezdett hajóépítéssel foglalkozni, így költöztünk le a Balatonra három éve. Tavasz óta Füredről Tihanyba költöztünk, Ádám abba hagyta a hajóépítést mert sajnos sokan nem fizették meg a munkáját. Remélem sikerül itt maradnunk, mert itt az élet maga a csoda. Ha nyáron itt vagytok Csopakon esetleg összefuthatnánk. Szívesen megismernélek benneteket. Amúgy Krisztike (akivel együtt szültetek) útján találtam rátok, ő volt Ádámom kamaszkori szerelme. ... de psszt mert a férfiemberek nem szeretik az ilyen asszonyi pletykát :)
:))) kicsi a világ, pláne a blog világ :))) ha majd egyszer apósom megengedi h mi is élvezhessük a csopaki vityillója vendégszeretetét, akkor én is szivesen találkoznék mindenkivel :) (Marcsi,ez nektek is szólt :)
Marcsi, 4. gyerek???? hú...én is kapnék kedvet, de a kiadásokat látván nagyon megijedünk így is minden hónapban...
Mi is hangosak vagyunk! Eggyel több gyerek már nem is akkora különbség.
Amúgy olyan ez a telek, hogy minden szomszéd aránylag messze, télen meg sehol senki mert a szomszédok csak nyaralók. Most épp kerítés sincs mert szétszedtem nagy lendületemben, így átrohangálnak a szomszédba. Nem tudom mikor kerül rá a sor Ádámnak a kilométeres tennivaló listát nézvén.
A ház baromira kicsi 40pár nm de nyáron ez nem probléma. Idén sógoromékkal nyaraltunk egy hetet.. Nem tudtak sátorozni mert akkor volt épp enyhe telünk a nyár közepén, így egy hetet egy házban laktunk négy felnőtt és öt gyerek. :)
Kriszti Ha erre jártok nyáron, szívesen látunk benneteket! Nekünk nem sok mindenünk van. Albérletben lakunk stb. De valahogy azt fontosabbnak érzem eldönteni, hogy lelkileg bírnám -e négyeskét. Az anyagiak meg csak megadatnak. Mindig arra gondolok, hogy az életben bármi történhet. Jólétbe is beüthet valami és a rossz helyzet is alakulhat biztonságosabb jövővé és ha addigra szánom el magam már lehet késő lenne. De egyenlőre nehéznek érzem hárommal is türelmetlen vagyok, sokat őrlődök. Ádám nagyon szeretne negyediket.
Orsi Igen egy álom. Én nagyon szeretek itt (ma is lesétáltunk a belső tó felé, megnézni a lovakat) csak az szomorít el, hogy nem sok esélyük van arra, hogy itt végleg letelepedhessünk. Pedig annyira jó a közösségi élet! Sok fiatal, hasonszőrű, sokgyerekes család él itt.
Egyenlőre reménykedünk és próbáljuk élvezni a jelent.
Marcsi, amúgy én is így állok a 4. gyerkő dologhoz, mint Te. Én egyelőre úgy érzem, nem bírnám se fizkailag, se pszichésen, se türelemmel, se odaadással. És, igen, fontos nekem h a gyerekeimnek tényleg ott legyek, minden szempontból...és ez néha most is nagyon nagyon nehéz. de gondolom, ezt nem kell mondanom :)
Annyira szépek vagytok..:)
VálaszTörlésNagyon szépek vagytok:)!!!!
VálaszTörlésOlyan szépek vagytok! Az ember szinte kedvet kap egy negyedikhez! :)
VálaszTörlésMutattam a fotótokat a férjemnek hátha ismeri a te férjed. Ő is vitorlázott sokat igaz régebben, úgy 16 éves kora körül, nyert bajnokságokat is. Utána elkezdett hajóépítéssel foglalkozni, így költöztünk le a Balatonra három éve. Tavasz óta Füredről Tihanyba költöztünk, Ádám abba hagyta a hajóépítést mert sajnos sokan nem fizették meg a munkáját. Remélem sikerül itt maradnunk, mert itt az élet maga a csoda. Ha nyáron itt vagytok Csopakon esetleg összefuthatnánk. Szívesen megismernélek benneteket. Amúgy Krisztike (akivel együtt szültetek) útján találtam rátok, ő volt Ádámom kamaszkori szerelme. ... de psszt mert a férfiemberek nem szeretik az ilyen asszonyi pletykát :)
VálaszTörlés...és, hogy kölcsönös lehessen az megismerés szívesen küldök a gyerekes blogomhoz meghívót ha szeretnéd, csak az email címed kellene hozzá.
VálaszTörlésgulacsiorsi@gmail.com
VálaszTörlésJól hangzik, majd nyáron.
VálaszTörlésDe mi nagyon hangosak vagyunk csak ez a képeken nem látszik:)
Én is leköltöznék a Balatonhoz gondolom egy álom...
:))) kicsi a világ, pláne a blog világ :))) ha majd egyszer apósom megengedi h mi is élvezhessük a csopaki vityillója vendégszeretetét, akkor én is szivesen találkoznék mindenkivel :) (Marcsi,ez nektek is szólt :)
VálaszTörlésMarcsi, 4. gyerek???? hú...én is kapnék kedvet, de a kiadásokat látván nagyon megijedünk így is minden hónapban...
puszik
K.
Mi is hangosak vagyunk! Eggyel több gyerek már nem is akkora különbség.
VálaszTörlésAmúgy olyan ez a telek, hogy minden szomszéd aránylag messze, télen meg sehol senki mert a szomszédok csak nyaralók. Most épp kerítés sincs mert szétszedtem nagy lendületemben, így átrohangálnak a szomszédba. Nem tudom mikor kerül rá a sor Ádámnak a kilométeres tennivaló listát nézvén.
A ház baromira kicsi 40pár nm de nyáron ez nem probléma. Idén sógoromékkal nyaraltunk egy hetet.. Nem tudtak sátorozni mert akkor volt épp enyhe telünk a nyár közepén, így egy hetet egy házban laktunk négy felnőtt és öt gyerek. :)
Kriszti
Ha erre jártok nyáron, szívesen látunk benneteket!
Nekünk nem sok mindenünk van. Albérletben lakunk stb. De valahogy azt fontosabbnak érzem eldönteni, hogy lelkileg bírnám -e négyeskét. Az anyagiak meg csak megadatnak. Mindig arra gondolok, hogy az életben bármi történhet. Jólétbe is beüthet valami és a rossz helyzet is alakulhat biztonságosabb jövővé és ha addigra szánom el magam már lehet késő lenne.
De egyenlőre nehéznek érzem hárommal is türelmetlen vagyok, sokat őrlődök. Ádám nagyon szeretne negyediket.
Orsi
Igen egy álom. Én nagyon szeretek itt (ma is lesétáltunk a belső tó felé, megnézni a lovakat) csak az szomorít el, hogy nem sok esélyük van arra, hogy itt végleg letelepedhessünk. Pedig annyira jó a közösségi élet! Sok fiatal, hasonszőrű, sokgyerekes család él itt.
Egyenlőre reménykedünk és próbáljuk élvezni a jelent.
Na jól ellevelezünk Orsi blogján :)
VálaszTörlésMarcsi, amúgy én is így állok a 4. gyerkő dologhoz, mint Te. Én egyelőre úgy érzem, nem bírnám se fizkailag, se pszichésen, se türelemmel, se odaadással. És, igen, fontos nekem h a gyerekeimnek tényleg ott legyek, minden szempontból...és ez néha most is nagyon nagyon nehéz. de gondolom, ezt nem kell mondanom :)
Nagyon Jó Blog
VálaszTörlés