Kinyitottam ajtót és ők egyenként berohantak megöleltek, rajzokat osztogattak, kiabáltak, meséltek, kérdeztek.
Kori és Simi élénken éltek bennem, velük telefonon is beszéltem, de Ninót megint egy kicsit meg kellett ismernem. Lassan két hete nem láttam őket, borzasztóan hiányoztak.
Nimród bejött, megölelt, fülig ért a szája, nagyon visszafogottan viselkedett, de nem szomorú volt, inkább nyugodt.
Kori és Simi berohantak a szobába, teljesen odáig voltak a kistestvér látványától. Kori azonnal kérte, hogy megfoghassa, Nino is nyújtogatta a kezecskéjét így Simi után ő is megkapta egy kicsit.
Ezután megtalálták az ajándékokat amiket Boldizsártól kaptak.
Simi lovagfelszerelést kapott (sisakot, kardot, pajzsot).
Kori is megkapta a hőn áhitott Barbie lányt amit egész nap öltöztetett, táncoltatott, beszéltetett, Ninóka pedig egy xilofon tulajdonosa lett, közösen pedig még egy játékfotógépet kaptak.
Simi azóta is ezt hajtogatja: "Ez olyan mintha Karácsony lenne!"
Igen, valami olyasmi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése