Mostanában nem kell csatt, nem kell játszótér, nem kell séta, nem kell barátnő, nem kell ebéd, nem kell kismotor, nem kell semmi. Hiszti viszont van, undokság is. Én még elviselem bár nagyon nehezen de amikor valaki lehajol hozzá és kedves hangon szót akar érteni vele és Kori elhessegeti nagyon undokul akkor aztán nem vagyok büszke rá. Mentegetem is a helyzetet mondom, inkább ne is vígasztalják mert most nagyon nehéz vele.
Valami történik mostanában amitől néha nagyon elviselhetetlen az amúgy is harcias Kori. Kiabál is és azt hiszem ezt tőlem vette. Emiatt nagyon rosszul érzem magam, hiába amit lát azt leképezi de amit szabad Jupiternek ugye...
Mint egy zabolátlan kiscsikó akit be kell törni de mivel Kos ezért nem lehet(ne) szigorral de ez a gyakorlatban sokkal nehezebb mint gondoltam. Mert ha Simit üti rákiáltok hogy nem szabad, ha Nimródot rángatja szintén ugrok. De hát az vesse rám az első követ aki mindezt nyugalommal nézné végig.
Ma is próbáltam a játszótéren beszélgetni egy kicsit de akkor az alvó Nimródot kezdte el bökdösni a kocsiban. Erre a pici felkelt már ő is ordított és kész. Kiborulok, hogy egy kis beszélgetés sem jár nekem. Túl sokat akarok. Pedig lenne kivel játszania de ő inkább nyűglődik mellettem.
Aztán haza felé megsimogathatott egy kutyát majd el kezdte szopogatni az ujját amit egyébként nem szokott, a ház elé érve pedig Nimród simogatásba kezdett kutyás kézzel amig én Simit segítettem fel a lépcsőn.
Gondolom kell az egyensúly mert most Simivel könnyebb és Nimród is kezd tündérien kommmunikálni velünk. Szóval nem lehet az, hogy mindhárom egyszerre cuki. Túl könnyű lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése