Eddig sosem mert, mindig csak ígérgette, hogy be fog állni ha oda érünk, de ma tényleg megtört a jég.
Kori nagyon boldog volt, hogy Simi mellette mert maradni, ölelgette, puszilgatta, biztatta, dicsérte és mutatta a lépéseket.
Ildi néni pedig nagyon jót nevetett Simi dobbantásain, ahogy mindent beleadott azt mondta neki már egyből a botos tánccal kéne kezdenie annyira jó!
Simi nem aludt ma, mert én tanítottam Jenőn és Ibiéknél szinte egész nap a kertben voltak Ninóval, így délután azt hittem kidől mire oda érünk, de nem ez történt!
Végig táncolta Simi azt amit mindenki más, pedig egy éve járunk (kisebb nagyobb megszakításokkal) és még soha nem állt be egyelten lépés erejéig sem.
Ildi néni nagy húzóerő, ma kis Fecske lett Simi és úgy is viselkedett mint egy bátor kis óvodás.
Kori nagyon örült Simi sikerének, Nimród pedig a zenének és a tapsolásnak mert ő sem bírt nyugton maradni ahogy látta a táncoló gyerekeket.
Délelőtt Simi megfogta a játékát és nem adta oda Nimródnak: "- Ninóka, ez nem neked való, én Férfi vagyok te pedig még kisbaba!".
Délután be is bizonyította férfias bátorságát: be mert állni végre!
