Édes drága Simikének ma van a nevenapja.
Megkérdeztük múlt héten mit szeretne: "Piros tótát! - mondta ragyogó arccal.
Se kiskocsi, se kamion, semmi csak egy piros tóta. Ilyen ez a kis Simon.
Tegnap olyan sokat rohangáltam neki egyetlen könyvért amennyit csak lehet három gyerekkel. A Mammutban nem volt, a Hűvösvölgyi úton volt de fordítva volt kötve (hibásan a két utolsó darab!), végül a Batthyány téren a Libriben megleltem de akkor már minden gyerek üvöltött a rángatózástól és én is közel álltam a végkimerüléshez. De mag van! Ma reggel meg is kapta az ünnepelt. KoriSimiNínó ahogy ők nevezik, egyébként pedig Anna Peti Gergő - Süss fel nap!
3 doboz gyurma, egy mini robogó (ez utóbbi Éviéktől) a könyv és egy nagy-nagy torta volt Simi ajándéka (nem piros, de csokis mert ezt megeszi, a pirosat nem hiszem).
Korán reggel köszöntöttük, még az ágyban, Ő a tortának örült a legjobban, belenyúlkált majd leszopogatta a csokit az ujjacskáiról és határtalanul boldog volt, hogy az övé. Egész reggel ült a torta előtt és nézegette, kóstolgatta és amikor el akartam rakni a hűtőbe kereste : "Hol a tótám?".
Szeletet nem kért, nem vághattam fel (gondolom, hogy szép maradjon).
Délután Berci vitt fogorvoshoz ezért Zsófi jött vigyázni rájuk, majd a Nagymama váltotta le, aztán a Keresztszülők Orsiék is megérkeztek végül mi is haza értünk, addigra a torta is majdnem elfogyott már és mindenki határtalanul boldog volt.
Alig bírtak elaludni!
Drága Simike! Nagyon szeretünk!
