Nagy buli volt, Berci szüleivel, Boldi keresztapjával, unokatestvéreimmel, nagynénémmel, "kis" öcsémmel.
Reggel Anyukám és Tibi is eljöttek, hoztak az ünnepeltnek túró rudit (amivel boldogan összemaszatolta magát és a környezetét), délután pedig megérkeztek a vendégek tortázni.
Sok mindennel le vagyok maradva, mert sok minden történik.
Csodálatos négy gyerekes anyukának lenni így, hogy a legkisebbel is "épségben" túléltük az első évet.
Tavaly ősz elején, reménytelennek tűnt a helyzet.....
Együtt esznek, alszanak, játszanak. Na jó Boldival azért még egy kicsit több a tennivaló de nem gondoltam volna, hogy el jön ez az állapot az életemben: elégedett vagyok mert bírom csinálni, van értelme csinálni, öröm csinálni, szeretem csinálni.
Jó ez így, négyen ahogy vannak.
Bírom.
Isten éltessen kicsi Boldi, Te legboldogabb egyéves!
