Álomutazás volt az elejétől a végéig!
Csodálatosan sikerült, minden pillanatát kihasználtuk és borzasztóan élveztük.
Életem legnagyobb kalandja volt és legromantikusabb utazása.
Berci igazán remek turistatárs és a levegőben is elviselte boldog kitöréseimet, megmosolyogta rettegésemet.
Élveztük a reptéren eltöltött időt, a felszállást, az 1 óra 10 perces utazást, a leszállást.
Berlin nagyon hangulatos város.
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog (elvégre a repülés volt a lényeg!).
A közlekedés kiváló, az ételek nem drágábbak mint itthon a fizetés és a segélyek viszont jóval magasabbak.
A bevándorló sok, a turistákat szeretik de ha ott próbálsz boldogulni azt már nem annyira.
A tolerancia fővárosa, sok mindent láttunk...
Rengeteget utazgattunk a városban (az S Bahn a magasban megy!), kávéztunk, sétáltunk, nézelődtünk.
A szállásunk egy szoba volt Péter lakásában aki 1980-ban költözött ki. Kiadta nekünk 3 éjszakára a legjobb szobát, komfortos lakás a legjobb utcában ahol Jackie Chen forgatta a 80 nap alatt a Föld körül berlini jelenetét.
A lakás egy műemlék épületegyüttes egyik házában volt, a közelben volt egy szép templom, több bolt gyorsétkezdék, kávézók és az U Bahn Meringhdamm-i megállója.
Találkoztunk Berci unokatestvérével Gergővel aki éppen Berlinben volt munka ügyben, ő szerezte a szállást is Péternél és elvitt minket izgalmas helyekre, megmutatta Berlin valódi arcát.
Még nem voltunk Bercivel kettesben külföldön, több mint 10 éve repültünk mind a ketten és most szívem minden gondolatával vágytam erre az utazásra, kalandra.
A gyerekekre Berci szülei vigyáztak, egyik este Orsiéknál aludtak Sebi Peti unokatesóknál és nagyon hamar és jókedvűen eltelt a nélkülünk töltött idő.
Hoztunk nekik finomságot, legót, karoke gépet, teknőst, világító lámpát mindent ami befért a kézipoggyászunkba.
A repülőtér varázslatos hely, nagyon izgalmas a sok ellenőrzés és csomagátvilágítás, a Tranzitban a várakozás és kávézás is csupa izgalom. A beszállás, felszállás meg leírhatatlan élmény!
Soha még ilyen jól nem éreztem magam külföldön, repülőn égen és földön!
Többet fotóztam mint egy japán turista (csak hogy Bercit idézzem).
Remélem hamarosan újra útra kelünk mert utazni, világot látni csodálatos dolog!
Köszönjük a családnak, hogy segítették megvalósítani az álmunkat! Kaptunk repülőjegyet, valamennyi költőpénzt!
A barátoknak, hogy gondoltak ránk!
A JóIstennek, hogy mindent szépen elrendezett!
És a titkos adományozónknak aki a távollétünkben egy kis csomagot dobott a postaládánkba...
Zene a képekhez:
http://www.youtube.com/watch?v=9VAX1EkL0Mo
