Kori ma megkérdezte, hogy miért ragad a tigris (miután az egyik mesében azt olvastam, hogy ragadozó). Hát nem édes?
Amióta kint vagyunk ilyen sokat a levegőn nem kell olyan sokszor szétszednem őket. Mármint alig civakodnak mert az utcán nem nagyon van min. Kori jön mellettem szépen kapaszkodik a testvérbabakocsiba vagy éppen előttünk szökell, Simi meg utazik de néha ő is kiszáll és szökell. Nimród legtöbbször alszik bár elég sokat próbál leskelődni de a zötykölődős budakeszi járdákon újra és újra elnyomja az álom. Így jó, Simi nézelődik elöl, Kori egyfolytában beszél, kérdez, magyaráz mellettem.
Ma könyvesboltba mentünk a holnap egy éves Petike unokatestvérnek néztünk ajándékot. Kicsit kalandos volt a program mármint három gyerekkel vásárolni. Kori teljesen belemerült a könyv nézegetésbe és mondta hogy ezt is meg azt is mindent el akart olvasni, Simi egyfolytában ki akart menni a boltból, Nimród pedig üvöltött a kocsiban mert nem tetszett neki hogy nem mozdul a járgány. Mindeközben teljes erőmmel próbáltam arra koncentrálni, hogy kiválasszam a legmegfelelőbb könyvet és a meglógott Simit se tévesszem szem elől. Sikerült nagy nehezen mindent megoldani, könyvet is találtunk, Nimród is elhallgatott a kezemben, Simi sem veszett el, Kori pedig elégedetten távozott mert jó sok könyvet megnézhetett és jó sokat kért születésnapjára. Rólam meg szakadt a víz de ez mellékes. Nem aggódom. Tuti le fogok fogyni. Hamarosan.
