Mostanában Domika fél 6-kor kel mellettem sikongat, gügyörészik, vissza altathatatlan éberség lesz úrrá rajta. Már semmi nem lep meg, nem küzdök ellene csak úgy el van mellettem én meg néha vissza alszom.
Nimród megjelenik szétfagyott lábacskákkal 7 körül és bebújik mellém szorosan, kicsit alszik még.
Aztán jön Boldi sírva, hogy neki nincs hely (de van! csak szeret korán reggel siránkozni). Simi már sértve jön be a szobába, hogy neki nincs hely mert ő szeretne Domi és mellém feküdni de hát mindkettőnknek csak 2 oldala van szóval mondhatni telt ház. Kori általában benéz és vagy bebújik ő is mellénk melegedni, helyet túrni vagy elmegy olvasni a szobájába (úgy örülök már egyedül olvas magának, igaz még hangosan de érti és szereti!) . Első kiolvasott könyve a Kedvencünk Szigge 118 oldalas lovas kaland és a szülinapjára kapta.
Ma reggelre csak Berci volt nagyon rosszul (ágyban fekvős, fejbetakarós, teaivós, fulladós 2 napja) úgy igazán - külön aludt nyitott ablakánál mert nem kapott levegőt..
Szóval jobbnak láttam lelépni az 5 energiától kirobbanó gyerekkel. Mondjuk Domi nem kirobbanó csak a szeme mert nagyon gyulladt és váladékos az átmosás óta (vagy nagyon tisztul vagy valami nincs rendben majd telefonálunk és kiderül mi legyen).
Irány az IKEA.
Korinak volt egy meghívója tortázásra, baglyos pólóra, peták költésre a születésnapja alkalmából.
Simi és Ninó ment a játszóházba teljesen felpörögve, Boldika kicsit csalódottan, hogy még nincs 3 éves jött velünk a tortás részre.Domi aludt a babakocsiban. Én kávéztam, Boldi csigázott, Kori a tortáját ette utána kicsit szétnéztünk megvettük a bika napi ajándékokat és mentünk a fiúkért. Kori a petákjaiból meghívott mindenkit fagyizni. Nagyon édesek voltak ahogy falták a tölcsérest a kis asztalkánál!
Az IKEA simán ment, aztán elfáradtak és hazafelé a müllerbe és a tescoba majd az aldiba tett látogatásunk már végleg betett nekik, Ninó és Boldi ezeket már nem nagyon bírta, Kori Simi jobban, Domi meg aludt.
Mindig Berci vásárol de most képtelen volt szegény.
Megszólítottak, érdeklődtek, ez jólesett...
Itthon összedobtam az ebédet (ubisali, halrúd, rizs, maradék húseleves), utána aludtak én meg közben szörnyű kutakodásba kezdtem a neten. Simi nem tágít, hetek óta meg van őrülve egy piros angry birds madárért amit a tescóban lehetett kapni télen (meg mindenhol most viszont már beszerezhetetlen vagy ha szerencséd van találsz de rengeteget kérnek érte). Ráadásul csak a nyitott szájú 20 centis érdekli. Több órás sikertelen kutakodás után kiírtam a facebookra, hogy megvenném ha van valakinek és pár perc múlva felhívott a Zita a szomszéd utcából , hogy van nekik és oda adja ajándékba! Hetek óta nem töltött el semmi ekkora örömmel mint ez a jószívűség! Nagyon nyomasztott, hogy nincs ilyen madár égen se földön és van 3 napunk, Simi meg csak erre vágyik. Olyan hálás vagyok érte! El is hozta, már alig várom, hogy oda adjuk neki és lássam a boldog arcocskáját (mert persze folyton mondtuk neki, hogy már nem lehet ilyet szerezni nincs és kész találjon ki mást - nem akart).
Korinak olyan könnyű mindent beszerezni, valahogy neki megy. Simi nehezebb, ötlete sincs általában vagy ha van az nehezen megoldható. Idegesített ez a madár dolog nem akartam, hogy csalódott legyen. De itt van köszönet érte Zitának!
Délután még volt egy bringa kör, játszózás este meg a szokásos órákig elhúzódó fürdés, vacsora, fektetés.
Jaj de fáradt vagyok, semmit nem pihentem ma de csináltunk egy csomó mindent és van egy ijesztő mérges madaram aminek a fiam nagyon fog örülni és ez boldogsággal tölt el...
Kalandozós Csipetcsapatom