Azt mondjàk olyan mint én...
Elviszem és örülünk és csak a miénk az idő aztàn mondok valamit és elégedetlen és sértődős és az egész elromlott. Aztàn mondom neki és először én sírok aztàn màr ő is. És azt hiszi nem szeretem (vagy mondja?).
Aztàn minden elmúlik és olyan mint előtte volt.....
Érdemes beszélni hogy ne legyen ilyen vagy el kell fogadni, hogy ő màs: érzékenyebb, elégedetlen sértődős, szenvedős? Még akkor is ha csak ő van és mindent megteszek. Nem könnyű, ha nem akarja, hogy könnyű legyen....
Dràga kis
Simikém.
A nagy Nagy család
2015. január 23., péntek
Simi csak egy van
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Mi egy ilyen gyerekkel pszichológushoz járunk most. Azt mondta a pszichonéni, hogy kicsit depressziós. A Misi, 6 lesz. A sok kis apróság az ő életében valahogy úgy zengett most össze egy stresszes családi helyzetben, hogy így jött ki. Kérj segítséget! Ennyi gyerek mellett iszonyú nehéz kitalálni, hogyan segítsen az anya nagyon célzottan neki, hogy helyére kerüljön. Mi a Bethesdába járunk vele, tudom, ez nektek messze van, de biztos a környéki kórházban, nevtanban is tudnak ajánlani jó gyerekpszichológust.
VálaszTörlés