Boldi 3 éves

Ma 3 éve, hogy életmentő műtéttel kiszedték ezt a kis szőkeséget a pocakomból miközben Berci nem lehetett velünk mert egy másik kórházban feküdt trombózissal.
Olyan sok minden van mögöttünk, mással talán egész életében nem történik ennyi minden mint ami velünk azóta, hogy ezt a sok gyermeket kaptuk....

Boldi nagyon életrevaló.
Nagyon jó a humora, gazdag a szókincse, nagyon bújós, nagyon önálló.
Lemaradni és kimaradni nem hajlandó, állandó mozgásban levő, soha ki nem fáradó, délután aludni nem akaró, sértődékeny, szerető és nagyon szerethető, akaratos, puszilgatós, mindent megoldó - ilyen ez a Boldizsár.
Gyönyörű kék szemű és szőke hajú.
Ezerarcú, nagyon őrült. Ilyen:

Reggel köszöntéssel kezdtük a napot, hogy még Berci is itthon legyen. Tortáztunk.
Kori Simi Nimród rajzoltak. Kori egy papír bábot is adott amit még az iskolában csináltak, Simi egy hajót hajtogatott és rajzolt rá, Nimród pedig egy szellemet rajzolt aminek vérzett az arca...
Kapott még gumicukrot és csokit is a testvéreitől.

Kért egy Villám McQueen-t amire rá lehet ülni és egy rózsaszín cica párnát (az előbbi fizikailag és anyagilag tűnt nehezen kivitelezhetőnek a másik lelkileg okozott némi fejtörést). Végül köszöntés előtt pár órával találtam használtan - így nem drágán - ráülős piros Verdát (anyuék Tárnokról hozták el), a rózsaszínű cica baba-mama-párosra pedig Tündi adta a  rávalót és áldását úgyhogy nem akartam e vágynak az útjába állni (pedig ajánlottam barna mackót, füles kutyát, sárga kacsát de neki csak ez a cicás kellett!).
Nálunk az álmok valóra válnak - legalábbis így szeretnénk - úgyhogy így történt:

Berci köszöntés után dolgozóba ment aztán délelőtt Boldi keresztapja (az én unokatestvérem) Péter jött látogatóba. Elmentünk együtt a Kopaszi gáthoz a Kölyök-öböl játszóházba ahova ajándékba kaptunk belépőt a gyerekeknek N.-től (köszönjük szépen!).
Ma sikerült beváltani és nagyon tetszett nekik a kaland. Az IKEÁ-s játszóházon kívül még nem voltak ilyenbe úgyhogy sikongatva mentek be és próbáltak ki mindent. Teljesen fel voltak dobva. Boldi egy kicsit gyanakodott, az elején félénken lépdelt de Kori Simi és Nimród is aranyosan segítettek neki, biztatták, hogy sikerülni fog.
Csináltunk képeket:

Szép hely a Kopaszi gát, Kori kérte, hogy ide jöjjünk majd vissza apával is.
Későn indultunk (majdnem dél volt), későn értünk haza (majdnem 3) és nem aludtak a kocsiban sem úgyhogy meg voltak őrülve itthon. Anyu pizzatésztájából Péter pizzát varázsolt addig melegedett a leves. Majd Péter mindenkit megetetett amíg én elszaladtam befizetni az iskolások menzáját.
Itthon ebédeltünk aztán Péter ment dolgozni én meg kezdtem megőrülni mert ha senki nem pihen délután akkor szétesünk mindannyian (ők verekednek, vadulnak én meg kiabálok, Domika üvölt és az a rengeteg házimunka, pakolnivaló, mosogatás....).
Úgyhogy lemenekültünk a játszótérre ahol egy órát még levegőztek aztán haza jöttünk. Még este az ágyban sem akartak elhallgatni csak mondták csak mondták (húúú ilyenkor már nehezen viselem).
Boldi megköszönte a nagyon finom tortát amit neki készítettem ("köszönöm anya, hogy ilyen finom tortát csináltál nekem!" - hát persze, hogy szétpuszilgattam), beparkolt az ágya mellé Villám Mcqueen-el (aminek zenélő gombját még sokáig nyomogatta) és összebújt a rózsaszín cicákkal.

Isten éltessen 3 éves Boldizsár!