Dóri nénit nagyon szereti, mert játszik velük, meg kedves és hamar eltelik az idő.
Ma először viszont napközibe ment. Ott nem Dóri néni van hanem Ica néni aki kicsit hangosabb.
Nem olyan egyszerű sajnos mert átviszik őket egy másik épületbe és ettől ma nagyon megijedt. Az épületet ismeri mert tánc is szokott ott lenni, de az első emeltre mentek és az nagyon nem tetszett neki. A terem sem és a napközis tanító néni sem aki állítólag mindig azt mondja, hogy: "legyen lakat a szátokon!".
Úgyhogy nem elég, hogy szorongtam egész nap, hogy milyen lesz, hogy csak 15.45-re megyek érte, hát sajnos nem alaptalanul.
Kori azt mondta sokszor kérdezte meg, hogy "mikor jön már anya?" és, hogy nem ilyennek képzelte a napközit. A szívem szakad meg, talán most összeomlott benne minden szép amit az iskoláról gondolt....
El is hoznám ha biztos lennék benne, hogy a legjobb neki itthon és ha meg tudnám oldani.
Berci szerint a napközi kell a rendszer, a leválás, a társas kapcsolatok miatt úgyhogy fejezzem be, hogy 1 nap után itt örlődöm (sajnos inkább bőgök és megoldást keresek).
A probléma a következő: legkorábban 13.30 - kor lehet elhozni a gyereket. Boldi ekkor pont alszik én pedig fekszem mellette, hogy ez a bent levő ki ne essen hamarabb.
A fiúk oviban vannak, ha nem alszanak bent hanem haza hozom őket (mint ahogy ezen a héten kötelező) akkor veszekszünk, hogy feküdjenek már le és csönd legyen nekik biztos, hogy kell a benti pihenő a szép délután érdekében.
Ha Korit elhozom fél 2-kor (csak kocsival tudom mert nincs közel) akkor 2-kor leteszem a Boldit aludni (addig kínszenvedés árán ébren tartom) és én is lefekszem és akkor Kori megy a szobájába egyedül (leckét írni vagy rajzolni vagy nem tudom) vagy oda ülök mellé és akkor nem pihentem. De legkésőbb 15.30-kor már indulni kell a fiúkért szintén kocsival mert messze van az ovi is a házunktól.
Szóval sajnos minden ellene szól, hogy megoldható csak a szívem szakad meg, hogy nem akarom bent hagyni ha nem szereti, ha fél, ha nincs kedve.
Vagy megszokja mert lesznek barátai? De megszeretni sosem fogja?
Nem tudom még mennyien maradnak bent. A padtársa haza megy, és két ismerős is elmegy korábban.
Nem tudom hasznos e a tanuló idő vagy csak gyerekmegőrző az egész?
Mivel teszek jót ha haza jön és csöndben kell elfoglalnia magát amig pihenünk vagy ha bent marad és esetleg játszik vagy rajzol vagy kint vannak az udvaron? (Mert kert híján a délutáni levegőzést sem tudom itthon megadni). Bizony a sok kistestvéres lét hátulütője, hogy nem tudok szétszakadni és mindenkivel eleget lenni.
Szóval az ész azt mondja jobb ott neki, csak a szívem mondja, hogy jó lenne ha itthon lenne.
Berci szerint nem kérdés.
De én nem akarom, hogy most, ezért utálja meg az egészet akkor inkább tényleg kifacsarom magam és elhozom.
Végül is kötelező sírni (ha másért nem az elmúlás miatt) ha a legnagyobb gyerekünk iskolába megy, nem?
Imádkozom a megoldásért.
A hasam sokkal jobban van azért is sokat imádkoztam mert elég ijesztő volt hétfőn.
Itt nagyon durva az új iskolai rendszer. Még délután is van tanóra. Egy elsősnek éppen emiatt ugyanannyi (26!) órájs van, mint egy 6.-osnak...
VálaszTörlésVan haszna a napközinek, de a világ célja, hogy kiszakítsa a gyerekeket a családból... Jövőre ránk is ez vár, teljesen megértdm az érzéseidet.
Pocaklakód még legyen nyugton. Imádkozok érte is!
Ne engedd, higy a napi terhek felemésszenek!
Egyébként (bár később szokott) nekem a 3. terhességnél azok a napok voltak ilyenek, amikor megfordult lefelé a 28. héten.
De lehet, hogy csak egy jelzés, hogy ideje lassítani.
Gondolok rád!
Puszi
Úgy látom, mindenkinek van valami lelki putypuruttya így az első osztály kezdetén. Az enyém ez: http://kitalalok.blogspot.hu/2013/09/lelki-putypurutty.html
VálaszTörlésSajnálom, én is hasonló cipőben járok, csak nekem még van 5 hónapom, hogy a negyedik megszülessen. A legnagyobb másodikos, a középső elsős. Már tavaly kiderült, hogy a napközi nem nekünk való. A "kicsit hangos" tanító néni enyhe kifejezés. Hát hagytam, mert jobb dolgom sem volt, mint furikázni. Most nyilván a középső is felháborodna, ha napközibe kellene menni (meg egyébként én személy szerint saját tapasztalat alapján is igen rossznak tartom a napközit) De így két gyerek (+ az óvodás aki sose akkor végez, amikor a másik kettő)) órarendjét összeegyeztetni már parádé. Aztán ha a kicsi megszületik, bele se merek gondolni. Szóval szerintem: a napközi csak gyerekmegőrző, egyáltalán nem jobb, mintha otthon lenne. DE ha egyszer behúzod magad a csőbe és engedsz, már nemigen lesz visszaút, és neked egyre nehezebb lesz. Nehéz, tényleg. Én erősíteném a gyerekben, hogy te is látod, hogy egy kicsit ideges típus a délutános tanító néni, de ne vegye a szívére, foglalkozzon a pajtásokkal. Semmiképp ne tűnjön úgy, hogy a tanító tekintélye érdekében te úgy teszel, mintha helyeselnéd, ahogy bánik a gyerekekkel. Ezzel nekünk már sikerült rossz pedagógust gond nélkül átvészelnünk. Kitartást!!!
Örülök, hogy jobban. Ezt most olvastam csak :) Remélem, lassan túl vagy rajta teljesen. Ez ilyen időszak! És az újdonság mindig ijesztő, lehet, hogy nem is olyan szörnyű az a napközis tanítónéni. Réka szörnyen félt tőle, hogy egyszer ő lesz büntetésben, és azért félt nagyon, aztán rájött, hogy sokkal többminden belefér a "jó" kategóriába, mint amit ő gondolt, és azóta viszonylag rendben van. Idő kell, mindenhez :)
VálaszTörlésJa, és nemhogy legidősebb iskola, hanem még pocakod is van, így abszolút kötelező a sírás :)