Szuperintenzív Csopakozás

Kedden este le tudtunk menni Csopakra Berci munkája után.
Piros Katica légkondis kényelmes szupergyors vonattal a Déliből. Nem gondoltam volna, hogy képes leszek egy nagy bőröndbe hatunk cuccait betenni de tekintve, hogy egész hétre kánikulát mondott a meleg ruhákat itthon  hagytam. Még így is extra óriási gurulósba gyömöszöltem mindent.
Berci apukája kivitt minket a vonathoz, Berci pedig oda jött a munkából elértük a 16.30-ast! Szuper volt az utazás. Este fél 8-kor már a Balatonban fürödtünk és mennyei boldogság árasztott el mindannyiunkat (kivéve Boldit ő azt hitte, hogy ez árvíz.....).

Szerdán délelőtt is mentünk a strandra mert nem bírtak magukkal. Már reggel kipattantak az ágyból és kiabáltak, hogy mikor megyünk már a vízbe. Úgyhogy mentünk, délig vissza se mentünk a házhoz ahol aludtunk majd újra kimentünk fürödni. 2 órát egyhuzamban pancsoltak. Boldi kezdte megszokni, hogy ez nem az árvíz hanem a Balaton és egyre beljebb merészkedett. Néha kellett csak kijjebb parancsolni őket egyébként nagyon rendes társaság. Berci egyenként bevitte őket a mélybe. Boldi néha az árnyékban kártyázott.
Este hazafelé a strandról (ami sosem volt 8 előtt mert világos és nagyon meleg volt) találkoztunk egy tojást rakó mocsári teknőssel aki beásta a tojásait majd vissza sétált a nádasba.

A Csütörtök megint csak a strandolásról szólt. Lent volt Berci nagynénje Klári Péterrel és együtt ebédeltünk. Sokat segítettek a főzésben, vásárlásban és a gyerekek körüli teendőkben. Nagyon jól szórakoztunk együtt.
Közben Boldi is rájött, hogy nem árvíz és egyre bátrabb lett.
Minden úszópelenkás kislányt lelocsolt a babapancsoló részben.
Borzasztóan élvezték a nyaralást, a fürdést, a rengeteg fagyizást. Délután is és este is elaludtak rendesen. Mivel este 8-kor még a strandon voltunk, 9-kor a lovacskás játszótéren így fél 11 volt mire elcsendesedtek. De nem bántuk.
Ennyi boldog gyereket rég láttam együtt...

Pénteken Bercinek haza kellett jönnie dolgozni. Vonattal jött reggel és a fél heteset el is érte este de sajnos elütötte valakinek a bringáját a vonat úgyhogy álltak két órát Agárdnál.
Így egész nap apa nélkül strandoltunk.
Kláriékkal ebédeltünk a háznál, ment minden rendesen de azért nagyon vártuk vissza apát mert azért úgy az igazi...
Nem sok képet készítettem aznap, nagyon kellett rájuk vigyázni.

Szombaton aztán nagy kalandra adtuk a fejünket. Berci apukája oda adta a hajót, hogy vigyük ki. Bercinek van hajós papírja viheti, de még sosem vitte egyedül ráadásul ott voltunk mi is úgyhogy nagy kalandnak ígérkezett. Klári jött velünk. A kikötőben vártuk amíg felszerelte, sok mindent meg kellett csinálni mert idén nyáron még nem vitték ki. Berci ügyesen megcsinálta a gyerekek izgatottan vártak és szerencsésen kihajóztunk. Fürödtünk sokat a Kerekedi öbölben (Simi legyőzte magát és ő is bejött a mélyvízbe!, Nimród is a lépcsőig, Kori pedig ugrált a hajóról le sem lehetett szedni), utána egy kicsit vitorláztunk mert nagyon szép szeles idő volt.
A fedélzeten aztán beindult az őrület - szó szerint!!!
Délután a strandra mentünk, falták a lángost, nyalták a fagyit nagyon boldogok voltak.
Annyira bolondosak olyan vicces ez a sok kis gyerek együtt és még mindig olyan hihetetlen, hogy mind a miénk....
Berci mindent megadott nekünk, sosem azt mondta mit nem lehet mi a drága hanem kaptunk lángost meg fagyit meg kürtöskalácsot, mindent amire vágytunk, sosem nélkülöztünk.

Vasárnap reggel aztán összepakoltunk és elértük a 9.20-as vonatot ami szintén piros gyors és légkondis volt.
Ennél szebb nyaralást nem tudtam volna álmodni sem magunknak. Minden nagyon jó volt, júniusban gyönyörű még a víz mert tiszta és kevesen nyaralnak még ilyenkor. Hétvégére megérkezett a tömeg de egyébként csodálatos volt minden.
Tényleg mindent megkaptunk, Berci pedig úgy intézte, hogy nagyon örüljünk.
Hála ezért a tökéletes néhány napért! Köszönjük!