Megérkeztek Berci apukájának Ausztráliában élő unokatestvérei. Magyarok, még gyerek korukban mentek ki a szüleikkel úgyhogy származásuk magyar, valójában már régóta ausztrálok.
Toni beszél magyarul, Luli a húga csak egy kicsit, a házastársaik csak angolul.
Hozzánk szerdán jöttek Nagypapa kíséretében, együtt elhozták a 3 nagyot az oviból és fagyizás után hozzánk jöttek délutáni sütizésre, játékra a gyerekekkel.
Berci persze dolgozott, én tartottam a frontot mert Nagypapa is elég hamar elment tanítani.
A gyerekek viszont teljes extázisba kerültek a vendégektől, az ajándéktól (ausztrál plüss állatkák), Tónitól aki maga is egy nagy gyerek pedig kb. nagypapa korú - hippi.
Volt birkózás, meg lovagozás, meg Koritól tánc (aki az ausztráloknak Khonny - ettől olyan különlegesnek érezte magát).
A gyerekek csak magyaráztak Tóni mindent értett, Keth, David, Luli szinte semmit de ahogy mondták- mondták olyan édesek voltak, nekik nem akadály a nyelv.
Kori pedig teljesen bezsongva nevetgélve, táncbemutatóval, labdázással, kedvességgel és angol tudásra szomjazva varázsolta el a vendégeket. Annyira szereti az angolt, érdekli szeretne mindent mondani megjegyezni és ideges ha nem megy neki.
Én valamennyire beszélek, sok mindent megértek de elkopott a 10 év alatt amikor a toppon voltam és mertem is beszélni. Megértettük egymást és hamar eltelt vidáman az a másfél-két óra vendégség.
Aztán most vasárnap Nagypapa 60. születésnapjára gyűlt össze a népes familia az ausztrál rokonokkal együtt.
Csodálatos ebéd volt (amit az ünnepelt készített), finom torták, kávék, szivar (aki igényt tartott rá), beszélgetés volt egészen déltől késő estig.
Kori bővítette angol tudását, és Simi Nino Kori is ölelkezve búcsúztak el nem is olyan távoli rokonaiktól.
"Utazzunk ki, lássunk világot, tanuljunk meg angolul!" mondom én Bercinek ő meg csak mosolyog, ha ilyen egyszerű lenne akkor sem biztos, hogy elindulna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése