Nem igazán akarjuk elengedni ezt a szabadság és nászút érzést.....
Berci kitalálta, hogy menjünk el moziba péntek este. Veronka az unokatestvérem szívesen jött vigyázni, ő mondta, hogy menjünk a Pi életére mert az jó film. Aztán kinéztük, hogy játsszák 4D-ben, jó drága a jegy de mégis Vera szerint jó film Berci szerint meg ha egy évben egyszer mozi akkor már 3D (de csak 4D ben találtuk meg ilyen későn).
Altatás után indultunk, Verának is megágyaztunk a mozi meg 22.15-kor kezdődött a westendben.
A helyszínen több volt a szabad hely mint azt neten láttuk, így az 5. sor szélén nagyon jó helyet találtunk.
Kezdődött a kaland...
A film szerintem elképesztően jó, a látvány lenyűgöző és a hatás: csak erős idegzetűeknek!
Mozognak a székek, van szél és eső (amit nem tudsz letörölni mert csak rád permetezik és valójában nem leszel vizes), villámlik és dörög a teremben és a legviccesebb amikor illatot permeteznek a nézőtérre (indiai volt - nagyon finom!).
A Csendes-óceáni átkelés egy mentőcsónakban egy bengáli tigrissel Istent kutatva hát ez olyan élmény volt így látványra és érzésre, hogy majdhogynem felért egy repüléssel.
Ámultunk és nem győztünk betelni ezzel az egésszel. Persze az elején csak mosolyogtunk mikor lassan megmozdultak az ülés sorok de amikor kitört a vihar és ott hánykolódtunk az óceán közepén akkor már Berci oda szólt nekem: - Kapaszkodj!
Én meg kapaszkodtam belé és annyira örültem, hogy négy gyerek mellett is megesnek velünk ilyen kalandok....
Egyik kedvenc könyvem!
VálaszTörlésMi itthon néztük a laptopon, három részletben, a gyerekek nem hagyták egyben, és közben Lenke permetezett rám egy kis aludttejet :)))
De jó lehetett átélni! :)
Könyvben sokkal jobb szerintem, érdemes elolvasni!
Olyan érdekesen mutatja be, hogy mindannyiunkban, még az istenkeresőkben is ott van Richardparker...
Elolvasom!:)
VálaszTörlés