Helyzetjelentés

A héten sokat segítettek Berci szülei.
Megint csak ők, mindig készen állnak és valóban segítenek ha tudnak.
Kaptunk ebédet, minden nap ott  voltunk, csak este mentünk haza aludni.

Lauráékhoz szerdán délután átmentünk, ők Pasaréten laknak és Kinga az ovis csoporttársa Korinak és Siminek. Totális vadulás, némi sértődés, egyékbént teljes őrület jellemezte a délutánt.
Nevettünk sokat a kicsiken.

Pénteken este ott hagytuk a gyerekeket a Nagyszülőknél majd elmentünk Bercivel moziba, 3D-t néztünk (már úgyis mindegy ennyit megérdemlünk alapon), amolyan randiféle volt.
Nagyon jó volt kettesben, kikapcsolódni, sajnálom, hogy pénteken csúnya idő volt mert így nem akartunk gyalog menni de legalább elszabadultunk egy kis időre.
Persze sokszor eszembe jutottak a gyerekek és, hogy mennyire jó nekünk otthon a kis szigetünkön, milyen jó, hogy nem a városban élünk és nem a plázába járunk a gyerekekkel időt tölteni.

Szombaton Apukámhoz jöttünk Mogyoródra, pizzázni, kertezni, kávézni. A nővérem családja is jött Violával Írisszel így az unokatestvérek kedvükre játszhattak egész nap.

Boldi nem allergiás. Szerdán elhoztam a gasztroenterológiáról a leleteket. Semmit nem mutatott ki a 6 kémcsőnyi vérvizsgálat, semmire nem allergiás elvileg.
Viszont egy kicsit vashiányos most kap egy kis Maltofert és pár hetente megnézik nem vérzik e.
További teendő nincs.
Berci szerint fogadjam el, hogy csoda történt, elege van, hogy találgatok és nem hiszem el, hogy ennyi volt.
A gyerekorvos aki mindent látott már (mint Doktor House) most még sem érti mi volt ez. Nem baj azt mondja folyamatos tanulás ez a szakma. De amig nincs vele semmi hagyjuk.
A tejmentes diétát ennek ellenére még javasolják egyéves koráig.
Azóta is mindent a szájába vesz ezért a legjobb ha cumival van egész nap.
Mi már csak R6-nak hívjuk az apró és veszélyt jelentő tárgyakat, egyfolytában résen kell lenni, veszélyes.

Nimród sokat beszél, választékosan, viccesen, tisztán.
Pár hét alatt nagyon nagyot nőtt, közlékeny, és humoros nagyon szórakoztató.
Majdnem szobatiszta, még figyelni kell mert magától ritkán megy el vécére de éjszaka után is száraz a pelusa. Óvodás.
Kinézetre Berci apukájánka miniatűr változata - nagyon vicces.

Simike érzékeny, sértődékeny lélek. Hullámokban tör rá a középső gyerekek sorsának fájdalma.
Álmodozó művészlélek.
Egyre több betűt ismer, leírja a neveket azt, hogy Anya, Apa, Nagypapa és gyönyörűen gazdag fantáziavilággal rajzol. Nem csak úgy firkál hanem koncentrál és csak igényes rajzokat mutat meg és ad át, ha elrontja dühöng és széttépi.
Szépen és tisztán énekel.
Ügyesen focizik, nagyon várja, hogy szeptemberben beirassuk sportolni.
Kell neki, hogy valamiben különleges, egyedi legyen amiben ő a legjobb a családban. Pont ezért tetszik neki, hogy ügyesen rajzol és megdicsérjük, szépen énekel és kirakja a Verdákat egyedül.
Jön bújni, de ha bármely testvére kitúrja akkor nem harcol tovább hanem elvonul és megsértődik.
Teljesen megértem. Nem könnyű ebben a családban "a középsőnek" lenni.

Kornéliának elég jó dolga van mostanában. Viszem úszni, ketten autózunk, beszélgetünk, választhat finomságot az autómatából, utána egyetlen lányunokaként úszik a szeretetben és odafigyelésben Nagypapáéknál.
"Még négy lánytestvért szeretnék!" - mondogatja hazafelé.

Olyan más mindegyik, és azonkívül, hogy renegeteget szeretgetem őket (nekem nagyon fontos az érintés, hogy mindig magamhoz öleljem és puszilgassam őket) személyre szabottan kell(ene) foglalkozni is velük.
De milyen érdekes, hogy nekik is mennyire fontos az érintés, az ölelés mint szeretetük kifejezésének eféle megnyilávnulása. Az érintés mint szeretetnyelv.