Örlődöm itthon.
Bercit nem látom szinte soha telefonon azért szoktunk beszélni....
Szörnyű adósság halmozódott fel a végtörlesztési kérelmünk miatt és ezt a terhet nagyon nehezen viseljük mindketten, mind a hatan.
Nem akarunk mi sokat csak, hogy ne kelljen rettegni a holnap miatt az ünnep miatt pont most karácsony előtt....
A család segít, Berci családja sokat, de amíg én azon agyalok, hogy kinek -mit-hogyan-miből karácsonyra, addig Berci azon, hogy a banknak, a közjegyzőnek az utalásoknak, a kocsi műszakinak és a többinek mit-hogyan-miből...
Mindig mindent időben fizettünk ezért is jöhet szóba egy másik hitel, hogy kiváltsuk a mostanit de, hogy ennek az igénylése is egy vagyon az most nagyon megterhelő.
Lelkileg, fizikailag.
Nekem azért, mert mindig egyedül vagyok a gyerekekkel,( este: vacsora fürdés mese) és amikor megpihennék és egy jót panaszkodhatnék akkor nem lehet mert haza jön a férjem sokkal fáradtabban és kimerültebben - lelkileg, fizikailag - és terhekkel a vállán leül dolgozni.
Ha belenézek a tükörbe fáradt és meggyötört arc néz vissza rám, már csak 15 kilóval vagyok több a kelleténél. Nimród után nem zavart de a lelki nehézség sokkal jobban meglátszik rajtam mint valaha.
Hogyan adjak hálát olyanért amit nem bírok elviselni?
Olyan nehéz ilyenkor jó anyának, vagy csak anyának lennem...
Orsi,
VálaszTörlésolyan szív szaggató volt olvasni a soraidat. Szívből kívánom, hogy adjon a Jóisten annyi erőt, ami ahhoz kell, hogy el tudd viselni a válladat nyomó terheket.
Olyan szívesen segítenék, ismeretlenül is. Nem tudom, hogy ez lehetséges-e vagy hogy mivel tudnék??? Remélem nem haragszol, hogy írtam, de a bejegyzésedet olvasva muszáj volt, mert segítségért kiáltottak a soraid.
Kitartást kívánok, Zsófi
Magamra találtam soraidban....
VálaszTörlésSajnos a lakáshitelünkkel bajban vagyunk illetve remélem már csak voltunk(talán láttom már a kiutat).Nagyon nehéz számunkra is a karácsony és tulajdonképp hiába fogadtam meg,hogy felnőteknek csak sk ajándék lesz nem tudom teljesen betartani és azért ez a budgenknek sok.Bár van akivel megtudtuk beszélni,hogy csak a gyerekek kapnak ajándékot(ezt ajálom Neked is).Az a baj,hogy tulajdonképpen túl sokat akarunk már adni.Túl akarjuk saját magunkat szárnyalni(persze általában szeretetből teszi az ember),tavaly már kezdtem észre venni,hogy mit nem csinálok jól de még idén sem tudtam teljesen ezen változtatni(alakulok-alakuloban van)!!!!Na meg a karácsonyi menü is egy vagyon...
Tudom nehéz és csak örlödik az ember ezeken de csak a szorongás,depreszió lesz belőle!!!!
Javaslom,hogy próbáld elengedni a dolgot és csináljatok együtt a gyerekekkel vmit(apró ajándékok,díszeket,sütit süsettek),Nekem tegnap nagyon sokat segített.Ölelek Orsi és kitartás Neked/Nektek!!!!Minden rendben lesz!