Meggyógyultak!
Berci ma levitte őket a dokihoz és ezen most túl vagyunk (leszámítva Boldi szörcsögését).
Én egy kicsit vashiányos vagyok kaptam Maltofert.
Tegnap 4 gyerekkel mentem az Aldiba, nem volt nehéz. Simi üvöltött a meglepetésért, amikor nem néztem oda Nino rángatta Boldi hordozkáját a bevásárlókocsiban, Kori elcsatangolt a sorok között - sajnos négy gyerek nem fér el a kosárban.
Nem egyszerű, de legalább egyet sem hagytam el és volt a méretükben kis csizma.
Nagyon szeretnek itthon lenni, Simi minden reggel azzal jön ki, hogy: "Ma családi nap van?" , Kori is reménykedve kérdezi, hogy" ma itthon leszünk egész nap?....Juhéééé!", Nino pedig rezzenéstelen arccal oda sétál valamelyik nagyobb testvéréhez és komoly arckifejezéssel el kezdi csapkodni.
Így vagyunk most.
Na, milyen bősz kommentelő lettem nálad :)
VálaszTörlésIde is írok. Bár nem túl szép dolog saját posztra hivatkozni, de akkor is megteszem. Szerintem ugyanis nem te rontod el, hanem a százalékokért harcolnak a csemeték. Ez egyszerűen ilyen. Nálatok így, nálunk máshogy, de szerintem ez van mindenhol. Ezért vannak el mással jól. Mert te számítasz. És ez azért jó, még ha néha bosszantó is :)
http://nagycsaladban.blogspot.com/2011/02/100.html
Ez zseniális!
VálaszTörlésKöszönöm sokkal jobban érzem magam.