A nagy Nagy család
2010. május 31., hétfő
"Piti Nínó és Zimi"
Nimród pont ma 4 hónapos. A legvidámabb és a leghangosabb gyerekem. Válogatás nélkül mindenkire visszamosolyog aki kedvesen néz rá.
Azt hittem Korinál nincs falánkabb anyatej fogyasztó de Nimród erre rácáfolt. Hihetetlen mennyiséget képes magába szívni majd beletermelni a pelusba. Sokszor nézem, figyelem, tanulmányozom az arcocskáját, hogy kire hasonlít. Csak a szeme vágása miatt illik be a sorba egyébként karakteres orrocskája és golyó kobakja miatt nagyon egyedi kis figura.
Mostanában már le merem tenni a földre, kicsit megsértődik de ha nem magasodik fölé egyik testvére sem akkor megbékél a helyzettel. Hason kinyomja magát de hamar megsértődik ha nem jut eszébe fordulni egyet. Fogdossa a csörgőket, puha könyvet, a bőrünket (inkább markolássza).
Ha a testvérei ránevetnek hangosan kacagni kezd. Ha apa ránevet szégyenlősen belefúrja magát a karomba, ha én nevetek rá amikor apa karjában van akkor szintúgy.
Hálás és nagyon küzdőszellemű. A legtovább bírja a sírást mindhárom közül. Nagyon dühös amikor el kell hagynia a táplálékforrást, legtöbbször ő győz, visszaengedem olyan sértődötten visít. Este egyedül alszik el ha beteszem az ágyba, de cumi nem kell neki azt rágja fintorogva majd kibillenti a szájából. Ha éjjel ébred, csak én tudom megvigasztalni. Már nyoma sincs a fekete bolyhos fejecskének amilyennel haza jöttünk a kórházból.
7540 gramm, nagy, erős és egészséges.
Igazi harmadik.
Csodálatos ajándék.
Simon pont ma 25 hónapos. Megnevezi magát: "Zimi".
A legérzékenyebb a három közül. Amikor éppen nem visít a benne tomboló feszültségek miatt akkor ennivalóan édes. Egyszerű mondatokkal örvendeztet meg minket ami még kódnyelv de mi értjük: "Piti Nínó" (Pici Nimród), "Meze kész" (mesét kérek), "Nínó me, kez" (Nimród megfogta a kezemet), "Mí apa" (mérges apa), "köszí".
Rengeteg féle módon használja még mindig az igen helyett az "U" hangzót. Tele érzelmekkel amikor szomorú szomorúan, amikor vidám boldogan, mikor árulkodik panaszosan de mindig U-t mond igen helyett. Imádjuk.
Én mostanában "Ánuká" (azaz anyuka) vagyok. Berci "Ápuká" és még mindig Simi legnagyobb menedéke. Oda rohan hozzánk és bújik. Vékonyka, törékeny a legérzékenyebb a változásokra.
A legfélénkebb és legszorongóbb.
Igazi alkotó, nagyon szeret elmélyülten rajzolni.
Könnyen elalszik még mindig akár a babakocsiban vagy ebédnél az etetőszékben.
1 hete magabiztosan kismotorozik.
Gyengéden simogatja az ismeretlen gyerekek arcát. Az ismerősökét kicsit vadabbul.
Tipikus dackorszakos - ezt nem részletezem.
Bilizésnek semmi nyoma pedig már vettem egy adag alsónadrágot (már alig várom hogy rohangáljon benne). Legjobban az ujjatlan fehér bodyjában szeretjük (az "asszonyverőben") és a bikás kalapjában.
Kori nélkül magányos, hiányzik neki. Nimróddal szeretetteljes, néha véletlenül kicsit rálép.
Simi szelíd amig fel nem dühíti valaki vagy valami akkor viszont támad.
Igazi Bika.
Igazi középső.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése